Öland
| Öland | |
 | |
| Gettlinge temető | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Megye | Kalmar |
| Legnagyobb település | Borgholm |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 179 fő (2014. dec. 31.) |
| Borgholm népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1347 km² |
| Hosszúság | 137 km |
| Szélesség | 16 km |
| Legmagasabb pont | Höghäll (55 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Öland
Pozíció Svédország térképén
| |
 é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333°N 16.666667°E | |
| Öland weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öland témájú médiaállományokat. | |
Öland (ⓘ) (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.
Földrajza
[szerkesztés]Svédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.
Földtani felépítése
[szerkesztés]Geológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.
A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.
Földrajzi adatok
[szerkesztés]- Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m.
- Legnagyobb tava a Möckelmossen
- Hossza 137 km.
- Legnagyobb szélessége 16 km.
Történelme
[szerkesztés]
Régészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.
Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.
1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített).[1] A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]
Öland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.
Települései
[szerkesztés]
A 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők:
Egykori járásai
[szerkesztés]A svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ ↑ Regan: Geoffrey Regan. Haditengerészeti baklövések. Alexandria Kiadó, Pécs. ISBN 963 368 425-0 213–214. old.
