1308
| 1308 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1308 |
| Ab urbe condita | 2061 |
| Bahái naptár | -536 – -535 |
| Berber naptár | 2258 |
| Bizánci naptár | 6816 – 6817 |
| Buddhista naptár | 1852 |
| Burmai naptár | 670 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1300 – 1301 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1363 – 1364 |
| Shaka Samvat | 1230 – 1231 |
| Holocén naptár | 11308 |
| Iráni naptár | 686 – 687 |
| Japán naptár | 1968 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4004–4005 |
| Kopt naptár | 1024 – 1025 |
| Koreai naptár | 3641 |
| Muszlim naptár | 707 – 708 |
| Szeleukida naptár | 1619–1620 |
| Örmény naptár | 757 ԹՎ ՉԾԷ |
| Thai szoláris naptár | 1851 |
| Zsidó naptár | 5068 – 5069 |
Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század
Évtizedek: 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek
Évek: 1303 – 1304 – 1305 – 1306 – 1307 – 1308 – 1309 – 1310 – 1311 – 1312 – 1313
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 9–11. – Az angol templomosok letartóztatása.[1]
- január 25. – II. Eduárd angol király házassága Izabella francia hercegnővel.
- május 1. – II. Rudolf osztrák herceg fia, a családi osztozkodással elégedetlen, magát kisemmizve érző Parricida János meggyilkolja nagybátyját, I. Albert német királyt.[2]
- augusztus 12. – V. Kelemen pápa 88 pontban foglalja össze a Brit-szigeteken tevékenykedő templomosok bűneit, és megnevezi az inkvizítorokat, Dieudonné apátot és Sicard de Vaurt, akik döntenek sorsuk felől.
- november 10. – Csák Máté és a – vele tárgyalásokat kezdeményező – pápai legátus, Gentile bíboros a kékesi kolostorban megállapodnak, s a trencséni tartományúr elismeri Károlyt Magyarország igazi királyának.[3]
- november 27. – A pesti országgyűlés megerősíti Károly Róbert megválasztását magyar királlyá.[3]
- november 27. – VII. Henrik német királlyá választása.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- a tavasz folyamán – V. Kelemen pápa Gentile bíborost küldi legátusként Magyarországra, aki Károly Róbert mellé állítja a magyar egyházi vezetőket. (Erre az oligarchák is sorra ismerik el Károly Róbertet királynak.)[4]
- az év folyamán – Kán László vajda szabadon bocsátja Ottót, aki lemond a trónról és elhagyja az országot.[4]
Születések
[szerkesztés]
Halálozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Litván Dániel: Templomosok a bírák előtt. Elhallgatott kirakatper. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. I. évf., 2. sz., 26. p. – 2011. május
- ↑ Gonda Imre–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Gondolat, Budapest, 1977, 14. oldal, ISBN 963 280 245 4
- ↑ a b Szende László: Zách Felicián. A felségsértő főúr. In.: Rubicon. XXX. évf., 341. (2019/12.) sz., 18. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 30. oldal, ISBN 963 9063 45 2
A Wikimédia Commons tartalmaz 1308 témájú médiaállományokat.