Ugrás a tartalomhoz

A paksi atomerőmű bővítése

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ezt a szócikket be kellene dolgozni a MVM Paksi Atomerőmű szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2023. október 14.

A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson.[1]

Az új atomerőművi kiépítés az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk mellett épül fel, első 1200 MW-os blokkjának eredetileg tervezett üzembe helyezési időpontja 2023.[2] A későbbi információk szerint a két új, VVER-1200 teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődődött volna meg és azok 2025-ben, illetve 2026-ban kezdhették volna meg működésüket, ha a projekt nem csúszik még tovább.[3]

Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség által felkért geológusok 2020 tavaszán megállapították, hogy a Paks II. telephelye földrengésbiztonsági okok miatt nem alkalmas az építkezésre.[4][5] A kutatásban résztvevő Kurt Decker geológus kiemelte, hogy egy körülbelül 1 kilométer széles tektonikus törésvonal húzódik a meglévő erőmű alatt, és belenyúlik abba a területbe is, ahol Paks II-t építenék fel, emiatt reális a földrengés veszélye Paksnál.[6]

Az új paksi atomerőműről

[szerkesztés]

A beruházás részleteiről közölték, hogy 2 darab AES-2006 típusú orosz gyártmányú reaktor kerül beépítésre, egyenként 1200 MW teljesítménnyel, melyek a jelenleg üzemelő 4 darab paksi blokk teljesítményének az 1,2-szeresét teszik ki.[7] A blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (vagyis 2014. február közepi valuta árfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint, az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)[8]

A beruházás finanszírozását tekintve, a projekt 80%-a, 10 milliárd euró, Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% lesz.[9] A projekt 20%-a, vagyis 2 milliárd euró magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az Országgyűlés honlapján elérhető 2014. január 31-i törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal, és 0,5%-os GDP növekedéssel számol az új atomerőművi bővítés kapcsán.[10]

2014. február 18-án az MTA-n rendezett „Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században” című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök komoly kritikával illette a kormányt az új paksi atomerőművi blokkok titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésével kapcsolatban, és azt a hatalomgyakorlás hitelességi válságával címkézte.[11]

Törvénybe iktatás

[szerkesztés]

2014. február 6-án az Országgyűlés, név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, melyet később Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.[12]

A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az exjobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s, akit nem zárt ki Kövér László házelnök, továbbá az a pár MSZP-s képviselő is nemmel voksolt, aki nem hagyta el a termet.[13]

Nem volt jelen többek között a szavazáson:

Előzmények

[szerkesztés]

A Parlament 2009-ben 95%-os támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, mely az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel,[15] és a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. határozattal[16] összhangban, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.[17]

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek volt országgyűlési biztosa szerint, több jogi ellentmondástól is szenvedett a bővítés előkészítése. Mindjárt az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, tartalmaz egy ellentmondást, mely szerint a bővítés elvi megkezdéséhez járultak hozzá, melynek többértelműsége akár a beruházás elkezdését is megakadályozhatta volna.[18]

2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégia-ról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum az atomenergia korábbi kapacitásainak megőrzését támogatja, ennek ellenére a kormány lépései szerint a két új blokk együttes teljesítménye a régi blokkok kifutásától számítva is 20%-kal nagyobb lesz. Körülbelül fél évtizedig, amíg egyszerre működnek majd a régi és az új reaktorok, melyek együttesen 4400 MWe zsinóráramot fognak szolgáltatni a villamos energia rendszer számára, ami a Nemzeti Energiastratégiában deklarált célok 220%-a.[19]

Az új paksi atomerőmű energetikai szükségességéről

[szerkesztés]

Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolta, hogy a durván tízezer megawattnyi beépített villamos kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtől függően) 6-7 ezer megawattnyi marad meg. A kieső háromezer megawattból legalább másfélezer megawattnyit pótolni szükséges. Az ország áramimport-szaldója 2008 óta nő, 2013-ban az éves átlag elérheti a 27-28 százalékot is.[20]
A magyar erőműpark jelentős mértékben kihasználatlan, ugyanis a megújuló – főként szél és nap – alapú áramtermelés bővülésével jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak Európában, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni, illetve új erőműveket építeni hazánkban.[21]

1990 óta az összes (nettó) villamosenergia-felhasználás 2008-at leszámítva stabilan nőtt.[22][23] A villamosenergia-igényesség (a pénzegység értékű termék előállításához szükséges energia mennyisége), 1996 és 2006 között jelentősen csökkent, ezután stabilizálódott .[22]

A Világbank adatai alapján a magyar gazdaság egységnyi hozzáadott gazdasági értékhez, Nagy-Britanniához képest 28%-kal, Svájccal szemben pedig 42%-kal használt fel több energiát 2012-ben, így az ország potenciáljai e téren jelentősek.[24]

Számolni kell továbbá a nemzetközi és kormányzati energiahatékonyságban, a társadalom nagyobb fokú tudatosságában, és a magyarországi lakosság folyamatos fogyásában keresendő tényezőkkel is.

A munkálatok előkészítése

[szerkesztés]

A bővítésért felelős államtitkári megbízást Aszódi Attila kapta meg.
Később a beruházás jelentőségét kihangsúlyozva, a kormány a bővítési feladatok irányítása céljából egy külön miniszteri posztot hozott létre. A feladattal Süli Jánost, Paks polgármesterét és a Paksi FC elnökét bízta meg, akit a kormányfő ajánlására, Áder János államfő az atomerőmű beruházásáért felelős miniszterré nevezett ki. Süli János korábban egy ideig az erőmű vezérigazgatója volt. A kinevezés érdekessége, hogy arra 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján került sor.[25] 2017 júniusában a beruházás lebonyolításában Aszódi Attila mellett még egy államtitkár, Becskeházi Attila kapott megbízást, akinek feladata elsősorban a beruházásban részt vevő vállalatokkal való kapcsolattartás lesz. Aszódi Attila ezentúl elsősorban szakmai, technikai jellegű problémákkal foglalkozik.[26]

Az Euroshow kft. a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság. megbízásából (nettó) háromszáz millió forintos költséggel, 2017 nyarán országjáró kampányt indított, amelyben az ország különböző településein, valamint egyes – elsősorban fiatalok által látogatott – fesztiválokon népszerűsíti a beruházást.[27][28]

Visszásságok

[szerkesztés]

Titkosított adatok

[szerkesztés]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adta ki az Energiaklub részére, illetve 10 évre titkosította azokat a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki.[29] 2014. február 7-én Szél Bernadett, az LMP társelnöke, bírósághoz fordulva beperelte a kormányt, hogy szolgáltassa ki Magyarország története legnagyobb beruházásának 10 évre titkosított szerződéseit.[30][31]

A Paks II. áramára

[szerkesztés]

2014-ben a Pakson megtermelt villamosenergia ára ún. „aranyvég” (golden end) ár, amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben.[32] 2013-ban így az atomenergia ára hazánkban 12 forint kilowattóránként (42 EUR/MWh), ami a hagyományos magyar áramtermelő egységek közül a legolcsóbb. Ugyanakkor egy új atomerőmű esetében, amelynek tőkeköltsége nem lett visszafizetve, ez az ár biztosan nem lesz tartható.[33]

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II. Atomerőmű Zrt., ha hosszú távon az áram 32-33 forintba kerülne kilowattóránként, ami a 2013-as ár közel háromszorosa.[34]

Orbán Viktor 2013. októberi indiai látogatásán azt nyilatkozta, hogy a 70%-ra emelt hazai atomenergia hatására, 4-5 év múlva nálunk lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban.[35]

Lázár János ugyanakkor 2014 januárjában azt nyilatkozta, hogy „a hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza”. Tehát minden adófizető viselni fogja az új atomerőmű költségeinek és kamatainak terhét, függetlenül attól, mennyi energiát használt abból.[36]

Centralizált energiatermelés, függőség

[szerkesztés]

A közel 2000 MWe teljesítményű Paksi Atomerőmű 2013-ban 50,7%-os részesedéssel járult hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez.[37] 2012-es statisztikák alapján, amikor még csak 45,9% volt ez a mutató, Magyarország már akkor is az 5. legnagyobb részarányban képviseltette magát az atomenergia termelésben a világ több mint 200 országa közül.[38]

Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, így a hálózatra terhelt megújuló energia kapacitásokat a magyar villamosenergia-rendszer nem lesz képes kielégítő mértékben integrálni.[32]


Finanszírozási feltételek és kötelezettségek

[szerkesztés]

A 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót 4-5%-os kamatozású devizahitel formájában vesz fel a kormány, melynek törlesztését 2023-tól vett 30 évig törlesztik az adófizetők.[9] A maradék 20%-ot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.

A 2014. január 31-én elfogadott 30 oldalas törvényjavaslatból, mely alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, kiderül, hogy az új paksi atomerőmű többletköltségeit a felek 80%-20% orosz-magyar arányában osztják meg egymás között.[10][39]

Alkotmányjogi aggályok

[szerkesztés]

Államadósság

[szerkesztés]

Az Magyarország alaptörvénye 37. cikk (3) bekezdése szerint, nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság, a megelőző évhez képest növekedne. Nemcsak hitelt nem vehet fel a kormány, ha az ilyen eredményt hozna, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget sem viselhet. Ha mégis növekedne az államadósság, a kötelezettségvállalás, legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség; semmis, mert jogszabályba ütközik.[40] Ezt kikerülendő, a magyar kormány eldugná az adósságot, amelyet a majd 100% magyar állami tulajdonú MVM Zrt. venne fel, így ez a statisztikákban nem növelné az adósságunkat, tehát a fent említett alkotmányos jogszabályba sem ütközik.[41]

Petíciós jog megsértése

[szerkesztés]

Miután a Greenpeace petíciós felhívására sokan küldtek e-mailt parlamenti képviselőjüknek 2014. január végén az új paksi atomerőmű kapcsán, kiderült, hogy az Országgyűlés Hivatala a leveleket a petíciós weblap IP-címe alapján, majd tartalma alapján kiszűrte a levelezőrendszeréből, így az országgyűlési képviselők rövid ideig nem értesülhettek képviseltjeik kérelmével.[42]

Versenyellenes kormányzati támogatás

[szerkesztés]

A magyar állam nemzetközi jogilag tiltott, versenyellenes forráscsoportosítását és garanciavállalását veti fel az új paksi atomerőmű szerződésének ügye, mely nagyon hasonlít a 2013-ban Nagy-Britannia és az EDF francia energetikai társaság által megkötött Hinkley Point atomerőmű szerződéséhez. Ezt a projektet vizsgálva, az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolta, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés.[12]

Az atomhulladék sorsa

[szerkesztés]

Magyarország 20 évre szóló szerződést kötött Oroszországgal, az új paksi atomerőmű nukleáris üzemanyagának folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatban, továbbá ugyanúgy 20 évre kötelezi az orosz felet a nukleáris fűtőelemek tárolására és azok esetleges reprocesszálására. A szerződött időn túl, minden nukleáris hulladék visszakerül Magyarország területére.[41][43][44]

Paks II. és a Duna

[szerkesztés]

További, külső költségek

[szerkesztés]

Az engedélyezési eljárás

[szerkesztés]

Az új paksi atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyének kiadásakor, az engedélyért szakhatósághoz forduló vállalatot bízták meg, hogy az engedély kiállításához szükséges környezeti tanulmányt előállítsa. A környezetvédelmi engedélyt úgy adták meg, hogy nem adtak választ arra a kérdésre, hol és hogyan oldódik meg majd a sugárzó atomhulladék tárolásának problémája. A környezeti hatástanulmány radioaktív hulladékokról szóló fejezetének szerzője az MVM Zrt. csoport mérnökirodája. A hatástanulmányt az illetékes hatóság nézte át és ellenőrizte le: első fokon a Baranya, másodfokon a Pest megyei kormányhivatal. A kormányhivatal az MVM Zrt. tanulmányát megfelelőnek találta. A kiadott határozat szerint, a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban semmilyen független, környezetvédelemben és atomenergiában jártas, kontrollt gyakorló szakértőt, szakhatóságot nem vontak be a vizsgálatba.[45]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Orbán-Putyin: az oroszok bővítik Paksot. hvg.hu, 2014. január 14. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  2. ↑ Lázár János: nő Magyarország energetikai függetlensége. kormany.hu, 2014. január 14. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
  4. ↑ Így vívták meg a legújabb csatát a kormányban az egyre problémásabb Paks II. körül
  5. ↑ UVP Kernkraftwerk Paks II
  6. ↑ „Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról
  7. ↑ Archivált másolat. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  8. ↑ http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/17/ezert-is-fizetunk-ra-a-paksi-bovitesre
  9. ↑ a b https://index.hu/gazdasag/2014/02/05/megallapodtunk_paks_penzugyi_reszleteirol/
  10. ↑ a b https://index.hu/gazdasag/2014/01/31/itt_van_amit_orban_alairt_putyinnal/
  11. ↑ http://hvg.hu/gazdasag/20140218_Solyom_kemenyen_kikelt_a_hatalom_ellen
  12. ↑ a b [1]
  13. ↑ https://index.hu/belfold/2014/02/06/ok_hianyoztak_a_paksi_vegszavazasrol/
  14. ↑ http://www.noltv.hu/video/5307.html[halott link]
  15. ↑ 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  16. ↑ 40/2008. (IV. 17.) országgyűlési határozat a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról (hatályon kívül helyezte a a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat
  17. ↑ 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról
  18. ↑ Fülöp Sándor - Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos jogi és közigazgatási kérdések. YouTube
  19. ↑ http://hvg.hu/itthon/20111003_orszaggyules_nemzeti_energiastrategia
  20. ↑ Archivált másolat. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  22. ↑ a b Archivált másolat. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  23. ↑ A villamosenergia-fogyasztás növekedéséről. Láncreakció. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  24. ↑ http://data.worldbank.org/indicator/EG.GDP.PUSE.KO.PP.KD?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value&sort=desc
  25. ↑ http://greenfo.hu/hirek/2017/04/26/ader-ujabb-kinos-lepese-csernobil-evfordulojan
  26. ↑ http://greenfo.hu/hirek/2017/06/01/ujabb-allamtitkart-kap-a-paksi-bovites
  27. ↑ Archivált másolat. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  28. ↑ http://greenfo.hu/hirek/2017/06/22/paks2-300-milliobol-kabitja-a-fiatalokat
  29. ↑ http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/titkos_hogy_miert_epittetunk_uj_reaktorokat_oroszorszaggal.194831.html
  30. ↑ Archivált másolat. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  31. ↑ A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. § In: Magyar Közlöny, 2015/29, 2015. március 11., szerda
  32. ↑ a b Archivált másolat. [2019. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  33. ↑ http://hvg.hu/gazdasag/20140204_Paks_igy_jo_lesz
  34. ↑ http://www.origo.hu/idojaras/20131213-dragabb-aram-paks-atomeromu-fejlesztes-energiapolitika-csak-a-villanyszamlat-novelne-a-paksi.html
  35. ↑ https://index.hu/chart/2013/10/18/atom/
  36. ↑ Kiderült: egy éve folytak a titkos atomtárgyalások
  37. ↑ http://www.atomeromu.hu/
  38. ↑ https://index.hu/chart/2014/01/16/atomban_mar_most_is_nagyok_vagyunk/
  39. ↑ 2014. évi XXIV. törvény az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről
  40. ↑ http://igyirnankmi.blog.hu/2014/01/15/semmis_lesz_a_paksi_szerzodes
  41. ↑ a b https://index.hu/gazdasag/2014/01/15/akkora_az_orosz_paks-hitel_mint_az_imf-hitel/
  42. ↑ https://index.hu/belfold/2014/02/03/paksi_emailek/
  43. ↑ T/13628. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
  44. ↑ 2014. évi II. törvény a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
  45. ↑ http://greenfo.hu/hirek/2017/05/23/hungarikum-a-radioaktiv-magyar-kozigazgatas
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_paksi_atomerőmű_bővítése&oldid=26520022”