Ugrás a tartalomhoz

Almási Éva (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almási Éva
2007-ben
2007-ben
Született1942. június 5. (82 éves)[1][2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar[4]
Házastársa
GyermekeiBalázsovits Edit
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1965)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1960

A Wikimédia Commons tartalmaz Almási Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almási Éva (Budapest, 1942. június 5. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Hajdúböszörmény város díszpolgára. Balázsovits Lajos színész özvegye, Balázsovits Edit színésznő édesanyja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Isza Margit és Almási János (1907–1971)[5] voltak.[6][7] A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1965-ben.

Már 1960-tól játszott a Petőfi Színházban. Diplomaszerzése után a József Attila Színházhoz szerződött (1965–1968), majd 1968–1987 között a Madách Színházban szerepelt. 1987–1991 között a Vígszínház művésznője, majd négy évig (1991–1995) szabadfoglalkozású lett. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 1995–1996-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, azóta ismét szabadfoglalkozású.

2016. március 16-án választották a nemzet színészévé Psota Irén helyére, akinek az emlékére megalapította a Psota Irén-díjat.

Szinkronszerepei

[szerkesztés]

Színpadi szerepei

[szerkesztés]

Színpadi rendezései

[szerkesztés]
  • Weingarten: A nyár (1996–1997)
  • Szilágyi László: Mária főhadnagy (1998)
  • Osborne: Dühöngő ifjúság (2003)

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
Almási Éva és Huszti Péter 1969-ben

Hangjáték, Rádió

[szerkesztés]
  • Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
  • Friedrich Dürrenmatt: A szamár árnyéka (1967)
  • Miloslav Stehlik: A bizalom vonala (1968)
  • Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
  • Hilda Lawrence: Sárga kesztyűk (1970)
  • Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
  • Remenyik Zsigmond: Jordán Elemér első hete a túlvilágon (1970)
  • Schiller, Friedrich: Tell Vilmos (1970)
  • Harmath Judit: A tábornok, akinek golyó van a fejében (1971)
  • Kane, Henry: A nevem: Chambers (1971)
  • Vészi Endre: A konzervmester vasárnapja (1971)
  • Könyörgés a Naphoz: Grúz költészet (1972)
  • Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Kolin Péter : A vaslovag (1974)
  • Cooper, Giles: Őrség a hegyen (1976)
  • Mesterházi Lajos: Regále (1976)
  • Barca, Pedro Calderon de la: Az élet álom (1977)
  • Naughton, Bill: Késő éjjel a Watling Streeten (1977)
  • John Arden: Zsákos ember terhe (1977)
  • Tolsztoj, Lev: Anna Karenina (1977)
  • Csurka István: Defenzív vezetés (1978)
  • Kazarosz Aghajan: Anahit (1978)
  • Görgey Gábor: Hosszú telefon (1979)
  • Vészi Endre: A sárga telefon (1979)
  • E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép (1982)
  • Iván Radoev: Az emberevő (1982)
  • Georges-Emmanuel Clancier: Tétova szeretők (1984)
  • Rozewicz, Tadeusz: Az éhezőművész elmegy (1984)
  • Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987)
  • Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (1988)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Spiró György: Gyászhuszár Kft. (1992)
  • Németh László: Az írás ördöge (1995)
  • Vaszary János: Féltékenység (1997)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]