Ugrás a tartalomhoz

Alsózsolca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsózsolca
Alsózsolca címere
Alsózsolca címere		 Alsózsolca zászlaja
Alsózsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásváros
PolgármesterCsirke Róbert (független)[1]
Irányítószám3571
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség5502 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség215,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″48.070000°N 20.879722°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″48.070000°N 20.879722°E
Alsózsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsózsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sajó bal partján, Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő Felsőzsolca várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Főutcája a 3606-os út, de érinti még a 37 106-os számú mellékút is, mely a 37-es főúttal kapcsolja össze. Elérhető vasúton is: a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Budapest–Záhony-vasútvonalon lévő Felsőzsolca vasútállomás a két kisváros között van.

Szomszédos település még Sajólád 4 kilométerre dél-délkeletre.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10–11. századtól kezdve éltek magyarok. Az biztos, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A nevét említő legrégibb írásos emlék 1281-ből maradt fenn. Az itt lévő fahíd az egyetlen átkelő volt Miskolc felé.

1296-tól a Bánfalvi Bárius családé, majd a Vay családé volt a falu, ahol mindkét család templomot építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

A település 2007-ben kapott városi címet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Oláh László (MSZP-MDF)[3]
  • 1994–1998: Horváth János (független)[4]
  • 1998–2001: Horváth János (független)[5]
  • 2001–2002: Zsíros Sándorné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Zsíros Sándorné (független)[8]
  • 2006–2010: Zsíros Sándorné (független)[9]
  • 2010–2014: Zsíros Sándorné (független)[10]
  • 2014–2019: Szilágyi László (Összefogással Alsózsolcáért Egyesület)[11]
  • 2019–2024: Szilágyi László (független)[12]
  • 2024– : Csirke Róbert (független)[1]

A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek a polgármesteri tevékenységével kapcsolatos elmarasztaló bírósági ítélet miatt,[13] megszűnt a polgármesteri tisztsége.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5768
5744
5683
5553
5594
5590
5502
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású [15] emberek alkották. Ezenkívül 2 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 20,5%, görögkatolikus 3,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 17,6% református, 3,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
  • A Vay család kriptája, (mai neve: Vay-kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
  • Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra vár.

Oktatási Intézmények

[szerkesztés]
  • 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
  • Fekete István Óvoda és Bölcsőde
  • Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye[18][19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ a b A 2001. november 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  12. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  13. ↑ Összehívják a választási bizottságot. Észak-Magyarország, LVII. évf. 208. sz. (2001. szeptember 6.) 5. o.
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  16. ↑ Alsózsolca Helységnévtár
  17. ↑ Alsózsolca Helységnévtár
  18. ↑ Dr. Ámbédkar Iskola (oktatas.hu)
  19. ↑ Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsózsolca&oldid=27369707”