Amfiteátrum (Trier)
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom | |
Világörökség | |
A trieri amfiteátrum | |
Adatok | |
Ország | Németország |
Világörökség-azonosító | 367-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1986 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′49.750000°N 6.633333°EKoordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′49.750000°N 6.633333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum témájú médiaállományokat. |
A trieri amfiteátrum a római korból származó amphiteatrum, amely Kr. u. 100 körül épült és kb. 20 000 nézőt fogadott be.
Története
[szerkesztés]Az amfiteátrum a római városfal része volt és a Petrisdombon épült. Ennek az volt az egyik oka, hogy így nem kellett töltést építeni a nézőtér magasítására. Az aréna alatti pince ma is látható. Ebben felvonók helyezkedtek el, amelyen a színészek vagy állatok gyorsan fel tudtak bukkanni a színpadon.
Miután a színház megépült, gyorsan a trieri polgárok mindennapjainak részévé vált. Itt a helyi tisztségviselők, császári hivatalnokok, illetve a késő ókorban személyesen is jelenlevő császár kenyeret és cirkuszt kínált a népnek: állatviadalok és gladiátorharcok helyszíne volt, de itt hirdették ki a fontos bejelentenivalókat is. Az amfiteátrumnak volt egy nem szokványos rendeltetése is: ez volt Trier nyugati városkapuja. A Nyugatrómai Birodalom bukása után – Trier több más építményéhez hasonlóan – ezt is építőanyagként használták.
1986-ban az amfiteátrumot a város más római műemlékeivel együtt a világörökség részévé nyilvánították.
Rendezvények
[szerkesztés]Nyaranta az idegenvezetések alatt egy színész Valerius gladiátorként lép fel, és elmeséli gladiátorrá válásának történetét. Ezen kívül minden augusztusban az amfiteátrumban rendezik meg Németország legnagyobb római játékait, a Kenyér és játékok fesztivált. Ritkán koncerteket és egyéb rendezvényeket is tartanak benne.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Amphitheater (Trier) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.