Ugrás a tartalomhoz

Arthur Phillips

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur Phillips
Született1969. április 23. (55 éves)
Minneapolis, Minnesota, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai amerikai
Foglalkozásaíró, esszéista
Iskolái
KitüntetéseiTöbbek közt: Art Seidenbaum díj

Arthur Phillips

SablonWikidataSegítség

Arthur Phillips (Minneapolis, Minnesota 1969. április 23. –) XXI. századi amerikai író és esszéista. Volt gyerekszínész, dzsessz-zenész, bukott vállalkozó és ötszörös Jeopardy! győztes. Magyar vonatkozású Prága című könyvével vált ismertté 2002-ben.

Pályája

[szerkesztés]

Minneapolisban született 1969-ben, a Harvard Egyetemen tanult 1986 és 1990 között. Volt gyerekszínész, dzsessz-zenész, bukott vállalkozó és ötszörös Jeopardy! győztes.[1]

1990-ben egy amerikai befektető cég munkatársaként Kelet-Európába jött, hogy közelről nézhesse végig a rendszerváltást. Két évet töltött Budapesten abban az időben, amikor számos nyugati fiatal művész özönlötte el a vasfüggöny által korábban elzárt országokat inspirációt remélve. Magyar írók könyveit olvasta (Márait, Krúdyt, Nádast, Esterházyt)[2] és sok ismerőst szerzett, mikor éjszakai bárokban szaxofonozott és énekelt.

Miután visszatért Bostonban be is iratkozott a konzervatóriumba, mert azt gondolta, a zenéből fog megélni, de csak átlagos tehetségnek bizonyult. Ekkor történt, hogy benevezett a Jeopardy! című amerikai kvízműsorba és ötször meg is nyerte 1997-ben. Közben szabadúszó reklámszövegíróként és szabadúszó újságíróként dolgozott, ez vezette a regényírás felé. Négy évbe telt, míg első könyvét megírta. Közben megnősült és megszületett első kisfia. Magyarországon összegyűjtött élményeit Prága címmel már Párizsban rendezte sajtó alá, ahol 2001-2003 között élt, mikor felesége itt kapott munkát. Azért Prága lett a cím, mert az itt élő amerikai fiataloknak csalódás lett Budapest. Szerintük a nagy dolgok Prágában történtek, Budapest csak fakó utánzat.[3]

Könyve 2002-ben bestseller lett Amerikában. A The New York Times és a The Los Angeles Times is különdíjjal jutalmazta.[1] Második könyvének már megvolt a vége, mikor nekilátott. Az egyiptológust a brit régész, Howard Carter visszaemlékezései inspirálták.[4] A témaválasztást éles szavakkal illette a New York Times, mégis világsiker lett. 2004-ben számos könyves toplistát vezetett.

Ekkor már félig kész volt az Angelica, egy Viktória-korabeli kísértetregény, amit végül 25 nyelvre fordítottak le és szintén világsiker lett.[2] A The Washington Post 2007 legjobb szépirodalmi regényének választotta.[1]

Időnként az amerikai sajtóban jelennek meg esszéi közép-európai írók, köztük Márai angol nyelvű kiadásai kapcsán,[5][6] illetve maga is közreműködött Hajtmanszki Zoltán Downtown Flaneur című albumának fordításánál. Csáth Géza Naplójának 2004-es angol nyelvű kiadásához is (The Diary of Geza Csath) ő írt előszót.[7]

Feleségével és két fiával most New Yorkban él. Legújabb könyve, a The Song Is You is itt játszódik.

Művei

[szerkesztés]

Eredeti angol nyelvű könyvei

[szerkesztés]

Magyarul megjelent könyvei

[szerkesztés]
  • Prága; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2003 ISBN 963-07-7369-4
  • Az egyiptológus. Regény; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2005 ISBN 963-07-7742-8
  • Angelica. Regény; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2008 ISBN 978-963-07-8631-7
  • Te vagy a dal (The song is you); ford. Pék Zoltán; Európa, Bp., 2010
  • Arthur tragédiája (The tragedy of Arthur); ford. Tótfalusi István; Európa, Bp., 2014

Magyarul megjelent novellái

[szerkesztés]

Egyéb magyar kiadású művei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Díjak és elismerések Marly Rusoff Literary Agency
  2. a b Horn Gabriella interjúja Litera.hu
  3. M. Nagy Miklós Arthur Phillips Prága című regényéről Európai kulturális füzetek 26.
  4. Hidas Judit interjúja Archiválva 2009. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben KonTextus.hu
  5. Dangerous Games The New Yorker
  6. Az esszéista és a regényíró Kundera Lettre 70.
  7. The Diary of Geza Csath: Előszó Archiválva 2010. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben The Ledge

További információk

[szerkesztés]