Baleczky Emil
| Baleczky Emil | |
 | |
| Született | 1919. február 21. Zúgó, Kárpátalja |
| Elhunyt | 1981. december 22. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | ruszin |
| Gyermekei | Baleczky Annamária |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943, doktorátus, filológia) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baleczky Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baleczky Emil (Zúgó, Kárpátalja, 1919. február 21. – Budapest, 1981. december 22.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, szlavista.[1][2]
Életút
[szerkesztés]A Bereg megyei Zúgó (Huklivyj) községben, vasutas családban született. Középiskolai tanulmányait a munkácsi orosz tanításnyelvű gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a prágai egyetem filológiai fakultásán kezdte. Kárpátalja visszacsatolása után Melich János és Kniezsa István tanítványaként a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1943-ban summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Nemsokára katonai behívót kapott.
1945 elején Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez. Magyarországon és Ausztriában szolgálván elkerülte a „fasiszta magyar rendszerben” végzett munkájáért az ungvári szovjet hatóság akkor szokásos számonkérését, azaz elítélését. Leszerelés után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt (1945-1951) és 1946-tól Budapesten Kniezsa professzor támogatásával az egyetem Szláv Intézetének tanársegéde lett. 1951-től az Idegen Nyelvek Főiskoláján az orosz tanszék vezetője, majd 1965-től haláláig, vagyis 16 éven át az ELTE orosz tanszékének vezetője. Szláv nyelvtudományi tevékenysége a hazai szlavisztikában közismert és elismert lett.[1][2]
Emlékezete
[szerkesztés]Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).[2]
Főbb művei
[szerkesztés]- Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
- Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről (Bp., 1953)
- Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
- O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1956)
- Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1958)
- Vengerszkoje ’kert’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah (Studia Slavica, 1960)
- Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához (Bp., 1963; 6. jav. kiad. 1987)
- Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával (Bp., 1968; 5. kiad. 1987)
- Gyialektnije zapiszi iz Komloski (Studia Slavica, 1980)
- Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlegyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András (Nyíregyháza, 2007)
Források
[szerkesztés]- Medve Zoltán. Petőfi a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari István. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2005 (= Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 18). 73–75. [1] Archiválva 2020. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Baleczky Emil életrajza / Névpont
- Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár. Nemzetközi tudományos szeminárium Beregszász, 2019. május 23-24. Tanulmánykötet; szerk. Bárány Erzsébet; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola–RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2020
