Ugrás a tartalomhoz

Baumgarten-emlékdíj és -jutalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baumgarten-díj szócikkből átirányítva)
Baumgarten-díj
A díj alapítója, Baumgarten Ferenc Ferdinánd
A díj alapítója, Baumgarten Ferenc Ferdinánd
Díjazottkiemelkedő írók, költők
Szervezet neveBaumgarten Alapítvány
SzékhelyBudapest
NévadóBaumgarten Ferenc Ferdinánd
Alapítás éve1923 / 2020
OrszágMagyarország Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás1929. január 18. / 2020. január 16.
Legutóbbi díjátadás1949. január 18.
2021. január 16., Gundel étterem
A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten-emlékdíj és -jutalom témájú médiaállományokat.

A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd[1] által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány volt. 1950-től a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át a helyét. 2020-ban újraalapították Baumgarten-emlékdíj és -jutalom néven.[2]

Története

[szerkesztés]

Az alapító 1923. október 17-én kelt végrendeletében döntött úgy, hogy tetemes vagyonából „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek évdíjban, jutalom vagy segély formájában, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.”

Amikor az alapító 1927-ben meghalt, a család megtámadta a végrendeletet. A német és magyar írók tiltakoztak a család szándéka ellen. Emiatt csak 1928 áprilisában emelkedett jogerőre a végrendelet.

Babits Mihály

A Baumgarten Alapítvány kuratóriuma döntött az egyes díjak odaítéléséről, melynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Az első díjakat 1929-ben osztották ki.

Hölgyeim és Uraim, a »Baumgarten Ferencz Irodalmi Alapítvány« első ünnepsége egyszersmind egy halott emlékének ünnepe is: mert épp ma két éve, hogy alapítványunk létesítője a téli Tátra havas bércei közt egy gyors betegség váratlan áldozata lett. Ez a halálnap alapítványunk voltaképpeni születésnapja; mert ez a magyar születésű német író idegenbe szakadt kincses rokon módján végrendeletében gondoskodott szegény magyar írótestvéreiről…
– Részlet Babits Mihály ünnepi beszédéből, 1929. január 18.

Az utolsó díjkiosztás 1949-ben volt. Addig az 1945-ös esztendő kivételével minden évben kiosztották a díjakat, január 18-án, az alapítvány székházában.

Babits halála után (1941-től) Schöpflin Aladár vette át a helyét. A kuratóriumot egy nyolctagú tanácsadó testület segítette.

Az évdíjak összege 3000–8000 pengő, 1947-től pedig 8000–10 000 forint volt. Az arra különösen rászoruló és méltó díjazottaknak akár több évre meghosszabbítható vagy újra kiadható volt. (Az irodalmi díj 1920–30-as évekbeli 4000 pengős összege 2019-es értékre átszámítva kb. 2,8–4 millió forintot jelent.[3][4])

Fennállása alatt 126 jutalmat és díjat osztott ki a Baumgarten Alapítvány. Schöpflin Aladár halálát (1950. augusztus 9-e) követően, októberben megszüntették az Alapítványt. Megszüntetése után helyét a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át.

A rendszerváltás után az alapító leszármazottja, Baumgarten Artur próbálta elérni, hogy a díjat újra élesszék fel, az egykori javakat a kárpótlás során adják vissza, ám igyekezete nem járt sikerrel.

2019-ben Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására.[5][6] 2020. január 16-án a Gundel étteremben adták át első ízben a 2019-ben alapított, közösségi finanszírozással fenntartott Baumgarten-emlékdíjakat. Öt díj és hat jutalom talál gazdára minden évben, a díjakkal járó összeg 2020-ban összesen 5 200 000 forint, a díjazottak Klimó Károly grafikája mellett egyenként 800 000, a jutalmazottak fejenként 200 000 forintot vihettek haza.[7] A díj első kurátora: Kukorelly Endre. Szakmai tanácsadók: Kemény István, Margócsy István és Nemes Z. Márió.[8]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Az 1936-os díjazottak közt volt József Attila is, ám egy szerencsétlen egybeesés miatt Babits az utolsó pillanatban meggondolta magát. Ekkor jelent ugyanis meg a Reggel 1935. november 25-i számában az „Én nem tudtam” című verse, amelyet Babitsnak ajánlott: „Babits Mihálynak hódolattal”. Bár a verset József Attila már korábban leadta a szerkesztőségbe, mégis csak a döntés idejében jelent meg. Babits el akarván kerülni a látszatot, hogy csak az lehet díjazott, aki neki hódol, József Attilát kivette a díjazottak közül, és mint előző esztendőben is, csak jutalmazott lett.
  • 1949-ben a díjazandók névsorából Szabó Magdát és Németh Lászlót törölték.[9][10]

Díjazottak (1929–1949)

[szerkesztés]
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
jutalmak: Bányai Kornél, Fürst László, Gelléri Andor Endre, Kertész Manó, Reichard Piroska
jutalmak: Szabolcsi Bence, Török Sándor
jutalmak: Dienes Valéria, Fekete Lajos, Fenyő László, Fodor József
jutalmak: Barta János, Ferenczy Valér, József Attila, Telekes Béla, Weöres Sándor
jutalmak: József Attila, Prahács Margit
jutalmak: Balogh Jolán, Radnóti Miklós
jutalmak: Bohuniczky Szefi, Kampis Antal, Kardos László, Komor András
jutalmak: Bözödi György, Devecseri Gábor
jutalmak: Ambrózy Ágoston, Bóka László, Kádár Erzsébet,
jutalmak: Kállai Ernő, Kolozsvári Grandpierre Emil, Takáts Gyula
jutalmak: Ember Győző, Szabédi László, Vajda Endre
jutalmak: Képes Géza, Szemlér Ferenc
jutalmak: Berda József, Csapodi Csaba
jutalmak: Devecseri Gábor, Hegedűs Zoltán, Kádár Erzsébet, Pogány Ö. Gábor
jutalmak: Csorba Győző, Faragó László, Hajnal Anna, Kálnoky László, Pilinszky János, Trencsényi-Waldapfel Imre
jutalmak: Lányi Sarolta, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Szentkuthy Miklós, Vajda Endre
jutalmak: Benjámin László, Karinthy Ferenc, Kuczka Péter, Lakatos István, Nagy Sándor, Szigeti József

Díjazottak (2020–)

[szerkesztés]

2019-ben Kukorelly Endre író kezdeményezésére a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület 2020-ban alapította újra a díjat Baumgarten-emlékdíj és -jutalom néven, közösségi finanszírozással. Szorosan nem kötődik az eredeti rendszerhez: a díjak odaítéléséről a tanácsadók javaslatai alapján három egymás utáni évben egy kurátor dönt, majd mandátumát az egyik, akkor már díjazott számára átadja. Klimó Károly grafikája mellett első alkalommal egyenként 800 000, a jutalmazottak fejenként 200 000 forintot kaptak.[11]

és jutalmak: Bán Zoltán András, Bartók Imre, Csehy Zoltán, Kulcsár-Szabó Zoltán, Peer Krisztián és Szilágyi Zsófia
és jutalmak: Berta Ádám, Hermann Veronika, Kalász Orsolya, Németh Zoltán, Sipos Balázs, Ela Sobolewska és Szolláth Dávid
és jutalmak: Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla
és jutalmak: Deres Kornélia, Karádi Éva, Kutasy Mercédesz, Szálinger Balázs

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Babits Mihály: Baumgarten Ferenc és alapítványa, epa.oszk.hu
  2. ↑ Az első Baumgarten-emlékdíjak átadása, litera.hu
  3. ↑ Fidelio
  4. ↑ Színház.org. [2021. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  5. ↑ Kukorelly feltámasztaná a Baumgarten-díjat. [2020. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. ↑ Egymillió forintot ajánl Kukorelly Endre egy irodalmi díj feltámasztására
  7. ↑ Átadták az első Baumgarten-emlékdíjakat
  8. ↑ Csütörtökön adják át az első Baumgarten-emlékdíjakat
  9. ↑ Téglás János: A Baumgarten Alapítvány végnapjai - A vétótól a megszüntetésig.
  10. ↑ Múltunk, 2006/1., 231–258.
  11. ↑ Az első Baumgarten-emlékdíjak átadása litera.hu
  12. ↑ Megvannak az idei év Baumgarten-emlékdíjasai és -jutalmazottjai, litera.hu - 2023. február 1.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baumgarten-emlékdíj_és_-jutalom&oldid=27064423”