Baumgartner Alajos
Baumgartner Alajos | |
Született | 1865. június 18.[1] Pest[1] |
Elhunyt | 1930. február 16. (64 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1888) |
Sírhelye | Farkasréti temető (43-1-85) |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Baumgartner Alajos témában. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baumgartner Alajos (Pest, 1865. június 18. – Budapest, 1930. február 16.) magyar matematikus, fizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Baumgartner Márton és Kreutzing Erzsébet voltak.[2] A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán 1888-ban szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1892–1893 között, valamint 1897–1919 között a budapesti Verbőczy István Gimnázium tanára volt. 1893–1897 között a II. kerületi királyi egy. katolikus gimnáziumban oktatott. 1904-ben fizikatankönyvet írt, mely számos kiadást ért meg. 1912-ben megalapította a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Országos Egyesületet.[3] 1920–1927 között a polgári iskola tanárképző főiskolán művészettörténetet tanított.
Elsők között dolgozta fel a hazai szakirodalomban az ókori matematika történetét, mely a Középiskolai Matematikai Lapokban jelent meg (1896–1908). Az érettségizők számára máig is mintaszerű fizikatörténetet írt, s tanulmányai jelentek meg a modern fizika több kérdéséről is. Euklidész elemeinek első hat könyvét modern fordításban adta közre. Foglalkozott művészettörténettel és zeneelmélettel is.
Sírja a Farkasréti temetőben található (43-1-85).
Művei
[szerkesztés]- Kísérleti természettan (Budapest, 1904; 4. kiadás: 1918)
- Euklides: Az elemek első 6 könyve (műfordítás, Budapest, 1905)
- Riccardo Acuto. Regényes korrajz a firenzei renaissance idejéből (Budapest, 1905)
- Vázlatok a mathematika történetéből (Középiskolai Matematikai Lapok, 1896–1908)
- Bayreuth (Budapest, 1913)
- A fizika története (Budapest, 1913)
- A budapesti I. kerületi m. kir. ált. Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona (Budapest, 1927)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2018. szeptember 23., PIM44791
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 333/1930. folyószám alatt.
- ↑ Kislexikon.hu [Tiltott forrás?]
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Nekrológ (Magyarország, 1930. február 18.)
- ifj. Gazda István-Sain Márton: Fizikatörténeti ABC (Budapest, 1978)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Pedagógiai Lexikon. Főszerkesztő: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8