Breda (Hollandia)

	Breda
	A városközpont
; Breda címere	; Breda zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Hollandia
Tartomány	Észak-Brabant
Irányítószám	4800–4841; 4847; 4850–4854;
Körzethívószám	076
Testvérvárosok	Lista Wrocław
	Népesség
Teljes népesség	183 456 fő (2017)
Népsűrűség	1376 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	3,0 m
Terület	129,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 35′ 20″, k. h. 4° 46′ 33″51.588889°N 4.775833°EKoordináták: é. sz. 51° 35′ 20″, k. h. 4° 46′ 33″51.588889°N 4.775833°E
	A Breda weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Breda témájú médiaállományokat.

A „Breda” lehetséges további jelentéseiről lásd: Breda (egyértelműsítő lap).

Breda város Hollandia déli részén, Észak-Brabant tartományban, a hasonló nevű alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, Breda község székhelye. A város neve a holland „brede Aa”, azaz „széles víz, széles folyó” kifejezés lerövidült változata. Mint erődített város, a város már régóta nagy katonai és politikai jelentőséggel bír. Breda városában mintegy 316 000 ember él.

Történelme

Legkorábbi említése lord Henry of Brunsheim (1080-1125) által történt. A település alapító okiratát 1252-ben állították ki. Miután Breda erődítési jogokat kapott, hamarosan téglafalakkal erősítették meg a város külső részeit. 1327-ben Adelheid of Gaveren Breda eladta III. János, Brabant hercegének.

Székhely

A város megszerzése az Oránia-Nassaui-ház által székhellyé tette a várost. Az Oránia-Nassaui família egyéb nemeseket is vonzott, akik palotákat építettek a város régi negyedében. A legimpozánsabb épületeket az olasz építész, Tomasso Vinicidor tervezte az első holland herceg számára és ez volt egyben az első reneszánsz stílusú építmény, amely az Alpoktól északra felépült. A 15. században a város stratégiai, gazdasági jelentősége erőteljesen megnőtt. A nagytemplom brabant stílusban épült, de gótikus jegyekkel bír. A kecses 97 méter magas tornya miatt hívják nagytemplomnak, de hivatalosan Miasszonyunk temploma a neve.

1534-ben a város 90%-át egy tűzvész pusztította el, közel 1300 ház, templom, kápolna és a városháza is odaveszett. Csak 150 ház és a főtemplom maradt meg. 1581-ben a nyolcvanéves háború alatt Bredát spanyol csapatok foglalták el Claude de Berlaymont vezetésével. Habár a város megadta magát azzal a feltétellel, hogy nem lehet kifosztani, a szélnek eresztett csapatok mégis a városon adták ki mérgüket és ezalatt több, mint 500 lakost gyilkoltak meg.

Egy tíz hónapos ostrom után (1624-25 közt) Breda városát elfoglalták a spanyolok Ambrrogio Spaniola vezetésével, mely eseményt Diego Velázquez spanyol festő örökített meg. 1637-ben Bredát visszafoglalták Frigyes Henrik orániai herceg vezetésével, és 1648-ban véglegesen is a Holland Köztársasághoz került a Vesztfáliai-béke által.

A Stuartok elűzése

A száműzött II. Károly angol király Bredában telepedett le és a száműzetését is itt töltötte a cromwelli protektorátus ideje alatt, melyet Károly leánytestvérének, Mária orániai hercegné közelségének tudhatunk be, aki II. Vilmos, Oránia hercegének özvegye volt.

Az 1667-es bredai szerződés zárta le a második angol–holland háborút, melyben a hollandok azzal a II. Károllyal álltak szemben, aki korábban a vendégük volt. 1746 és 1778 közt ez volt a helye a bredai kongresszusnak, amely a britek és a franciák közt zajlott és lezárta az osztrák örökösödési háborút, és végül elvezetett az aacheni békéhez (1748).

II. világháború

A második világháború idején a város német megszállás alatt állt. Az 1. Lengyel Páncélos Osztály által végrehajtott kitörési manővernek köszönhetően, Maczek tábornok tervei alapján szabadult fel 1944. október 29-én. Minden évben rengeteg lengyel érkezik a városba a Felszabadulás-napi ünnepségekre, ahol egyben az elesett lengyel katonákra is emlékeznek. Egy múzeum és egy emlékmű is tiszteleg Stanislaw Maczek tábornok emléke, valamint az 1. Lengyel Páncélos Osztály előtt a város központjában. Maczek tábornok és katonáinak maradványai a közeli lengyel katonai temetőben nyugszanak.

A Bredában található börtön adott helyet az országban egyedüli börtönként annak a négy rabnak, akiket a II. világháború alatt elkövetett háborús bűneikért elítéltek Hollandiában. Ők, mint a „bredai négyes” váltak ismertté, akik a következők: Willy Paul Franz Lages, Joseph Johann Kotälla, Ferdinand Hugo aus der Fünten és Franz Fischer.

Külvárosok beolvadása

Ginneken (beolvadt a város területébe 1997-ben)
Princenhage (beolvadt a város területébe 1997-ben)
Prinsenbeek (lakossága~11,500) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
Bavel (lakossága~7,000) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
Teteringen (lakossága~6,500) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
Ulvenhout (lakossága~4,700) (beolvadt a város területébe 1997-ben)

Közigazgatás

Breda városa 7 kerületre oszlik:

Breda Centrum (Centre) Breda-Központ
Breda West (West) Breda-Nyugat
Breda Noord-West (Haagse Beemden) (Northwest) Breda-Északnyugat
Breda Noord ( North) Breda-Észak
Breda Oost (East) Breda-Kelet
Breda Zuid-Oost (Southeast) Breda-Délkelet
Breda Zuid (South) Breda-Dél

Topográfia

Breda 2011-es topográfiai térképe. Kattints a nagyításért."

Gazdasága

A gazdasági aktivitás főleg az iparban jelenik meg. Breda korábban jelentős élelmiszeripari város volt. A városban található vállalatok termékei Nyugat-Európa szerte ismertek. Bredában van egy cukorgyár is. A BREDA sör a vidék legismertebb terméke. Korábban Breada Hollandia legnagyobb sörgyárának adott otthont, de a belga tulajdonos 2004-ben bezáratta agyárat, ám annak bezárása nem okozott különösebb károkat a város iparában. Manapság a legfőbb gazdasági tevékenységek a kereskedelem és a pénzügyek. 2011-ben megépült a gyorsvasút összeköttetést biztosító Központi Vasútállomás, amelynek segítségével a főbb nyugat-európai városok gyorsabban elérhetőek.

Háztartások száma

Breda háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Tömegközlekedés

Bredában két vasútállomás is található , melyek remek összeköttetést biztosítanak az ország többi részével:

Főbb látnivalók

A városközpontban több régi épület is megtalálható, mint például a Beguinage, a Grote Kerk (Nagytemplom), vagy az Onze Lieve Vrouwe Kerk (Miasszonyunk temploma), melyek egyaránt szép példák a reneszánsz és a barokk művészetére.

Breda a következő múzeumoknak ad otthont:

Breda múzeum
Begijnhof Breda múzeum
Generaal Maczek múzeum
Bier Reclame múzeum
MOTI (Museum of the Image) (Képek Múzeuma)
NAC Múzeum
Heemkundig Museum Paulus van Daesdonck
Museum Oorlog & Vrede [War and Peace Museum] (Háború és Béke Múzeum)
Stichting Princenhaags Múzeum

Kultúra

Számtalan zenei eseménynek ad otthont a Chasse Színház. A Redheadday fesztivált minden év szeptemberének első hétvégéjén rendezik meg. a kétnapos fesztiválon összegyűlnek a természetesen vörös hajú emberek, de ettől eltekintve amúgy is a vörös szín dominál a fesztiválon. A helyi önkormányzat által is támogatott rendezvény több, mint 20 országból érkező vendégsereg számára nyújt szórakozást.

Sportélete

Breda focicsapata a NAC Breda, a holland élvonalban, az Eredivisie-ben játszik. A bredai A.V. Sprint sportklub a legnagyobb ilyen sportklub Hollandiában.

Híres emberek

Idősebb Pieter Bruegel (1525?–1569) flamand festőművész
Tom Parker ezredes, Elvis Presley egykori menedzsere
Tijs Verwest, ismertebb nevén Dj Tiesto
Karin Brienesse olimpiai úszó
Remco van Wijk, gyephokijátékos, aki kétszer is aranyérmet szerzett a holland csapattal a 96-os és a 2000-es olimpiákon
Bredában élnek Daan Manneke és Kristoffer Zegers zeneszerzők
Robbert van de Corput, ismertebb nevén Hardwell. 2012-ben és 2013-ban az év DJ-je a DJ Mag Top 100 szavazásán.

Testvérvárosok

Breda testvérvárosai a következők:

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap