Cepheus csillagkép
| Cepheus csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Cepheus |
| Latin birtokos eset | Cephei |
| Rövidítés | Cep |
| Rektaszcenzió | 20h 00m – 8h 20m |
| Deklináció | +53° – +88° |
| Területe | 588 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 27 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 10°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Cephei (Alderamin) |
| fényessége | 2,44m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Cepheus az északi égbolt egyik csillagképe. Az égbolton a görög mitológiából ismert Képheuszt, Etiópia (mitológiai) királyát jeleníti meg. Egyike a 88 modern csillagképnek, a Ptolemaiosz által lejegyzettek közül a 47-ik.
Története, mitológia
[szerkesztés]Képheusz, Kassziopeia, Androméda, Pégaszosz, Kétó és Perszeusz történetei egy mondakörbe tartoznak.
Képheusz felesége, Kassziopeia meg volt győződve arról, hogy az ő szépsége meghaladja a tengeri nimfák messze földön híres szépségét. Dicsekvését az istenek nem nézték jó szemmel. Poszeidón, a tengerek istene egy óriási cethalat küldött büntetésül, mely rengeteg emberrel végzett. A király jósokhoz fordult, választ akart kapni arra, hogyan tudna megszabadulni a szörnyetegtől. A jóslat szerint csak egy mód volt a menekvésre, ha feláldozzák a szörnyetegnek egyetlen lányukat, Andromédát. A királyi pár eleget tett a feladatnak, és Andromédát egy sziklához kötötték a tenger közelében. Perszeusz azonban a lány segítségére sietett, végzett a szörnyeteggel, kiszabadította Andromédát és feleségül vette.
Látnivalók
[szerkesztés]Csillagok
[szerkesztés]- A γ Cephei egy 50 fényév távolságra található kettőscsillag. A rendszer kisebb tagja egy vörös törpe csillag, míg párja egy narancssárga, K1IV színképtípusú csillag, mely körül 2002-ben exobolygót találtak. A precesszió miatt körülbelül i. sz. 4000–8000 között az északi égi pólus a Cepheus csillagképben lesz. I. sz. 4050 táján a γ Cephei, majd 7530 táján az α Cephei, vagyis az Alderamin lesz a sarkcsillag.
- A δ Cephei a cefeida típusú változócsillagok legismertebb képviselője, egyben névadó prototípusa. Méretét pár napos periódussal változtatja, így átlagos fényességében is periodikusságot mutat.
- A μ Cephei, mely Herschel Gránátcsillagaként is ismert, félszabályos változócsillag, vörös szuperóriás. Fényességét 730nap alatt 3,4m és 5,1m között változtatja. Átmérője megközelítőleg akkora, hogy ha Naprendszerünk közepén helyeznénk el, felszíne a Szaturnusz pályájáig nyúlna.
- A Kruger 60 egyike a Földhöz legközelebbi csillagoknak, mindössze 13 fényév távolságra található. Fényessége 11m körüli, a rendszert két vörös törpe alkotja.
- A V354 Cephei az egyik legnagyobb ismert csillag.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]
- NGC 40 egy fiatal planetáris köd
- NGC 188 az északi pólushoz legközelebbi nyílthalmaz, mely egyike a legrégebb óta ismert nyílthalmazoknak
- NGC 6946 egy spirálgalaxis, mely a Cepheus és Cygnus határán található
- NGC 7023 nyílthalmaz
Irodalom
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |