Csáky József (szobrász)

Csáky József
Született	1888. március 18. Szeged
Elhunyt	1971. május 1. (83 évesen) Párizs 18. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász művész keramikus
Iskolái	Académie de La Palette Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1905)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Táncoslány, Szeged, Anna-kút (2005)

Csáky József (Szeged, 1888. március 18. – Párizs, 1971. május 1.) szobrászművész.

Az Iparművészeti Iskolában tanult, 1908-tól Párizsban élt, az Artistes Indépendants körének tagja volt. A kubizmus első képviselői közé tartozott, majd a kubista formaképzést dekoratív szándékú műveiben alkalmazta. 1959-ben Budapesten gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. Mesterei: Mátrai Lajos György és fia, Mátrai Lajos.

Életpályája

Romantikus, fordulatos életútja volt. Tele hányódással és viszontagságokkal, szerencsével és sikerekkel. Ady szavaival élve ő is eljutott az „Értől az Óceánig” – Szegedtől Párizsig. 1904 és 1905 között a budapesti Iparművészeti Iskolán a díszítőszobrászati osztályában tanult, a mestere Mátrai Lajos György volt. 1907-ben Bánszky Sándor hívására munkához jutott Pécsett a Zsolnay kerámiagyárban, ahol mindössze fél évig dolgozott Kapás Nagy Mihály mellett. Később a Károlyi palotában nemesi portrékat másolgatott, majd arcképek másolásából élt. Majd ólmot öntött egy nyirkos pincében. Összetalálkozott a szegedi származású Brummer József szobrásszal és Joachim Ferenc festővel, akik a Szajna-menti város képzőművészeti életéről, Manet, Monet, Picasso, Gauguin és Auguste Rodin műveiről beszéltek Csákynak. A múlt századfordulón nem volt rendhagyó, ha egy munkáscsalád fia művészi ambíciókat táplált önmagában, hasonlóan Beck Ö. Fülöp, Bokros Birman Dezső vagy a szegedi Tápai Antal személyében, a fiatal Csáky is nekivágott a nagyvilágnak.

Ifjúkora

A húszéves Csáky 1908-ban gyalog indult el, mint Kassák Lajos, s Münchenen át, apró gipszmunkákból élve, negyven frankkal a zsebében érkezett Párizsba. Első párizsi évei alatt kapcsolatba került a magyar művészkolóniával, melynek tagjai között találjuk Czóbel Bélát, Pór Bertalant, Berény Róbertet, Tihanyi Lajost, Márffy Ödönt és másokat. Közben Brummer József szobrász, a későbbi neves műkereskedő részére másolt afrikai szobrokat, illetve modellt állt művészeknek. A kör alakú La Ruche művészházban Joachim Ferenccel együtt műtermet béreltek. »Szalay János szegedi újságíró barátja segítségével sikerült is elnyernie a támogatást. Amit további két évre meg is hosszabbítottak (1910-1913)«.»Így éveken keresztül látogathatta a Blanche és a La Palette szabadiskolákat, ahol együtt dolgozott Farkas Istvánnal és Szobotka Imrével«. 1910-től szerepelt kiállításokon. Együtt állított ki Fernand Léger-vel, Modiglianival, Archipenkóval Metzingerrel, a kubista felfogású alkotókkal. Baráti kapcsolatba került az olasz származású Riciotto Canudóval, aki 1913-tól a Montjoie című képes művészeti folyóirat kiadója volt. Csáky e lapnak lett munkatársa. Megismerkedett a korszak jelentős művészeivel, Delaunay-val, Gleizes-vel és Marc Chagall-lal, Blaise Cendrarsszal és Stravinskyjal is. Találkozott a Nyolcak festőivel, akik lelkesedtek Vincent van Gogh, Gauguin, Henri Matisse, Pablo Picasso és Paul Cezanne munkáiért. Baráti szálak fűzték Dienes Pál matematikushoz és Lesznai Anna költőhöz is, akinél – többek között – Balázs Bélával és Bartókkal is találkozott.

Kubista korszaka

»Már 1913-at megelőzően a kubista mozgalomhoz csatlakoztam – emlékezik vissza Csáky József –, ami akkor kizárólag a festészetben alakult ki. Én hoztam létre az első kubista szobrokat, amelyek rám terelték a párizsi modern művészek és műértők figyelmét. A szalonok tárlatain a kubisták terme minden évben óriási botrányt kavart. A lapok tele voltak szidalmakkal ellenünk. Őrültnek nyilvánítottak bennünket, de mi ezzel nem törődtünk. Dolgoztunk.« Alkotásait a tízes évek elején a szobrászati kubizmus szellemében készítette. Ezt követően mértani idomokból konstruált művek, a valóságra jobban emlékeztető, de változatlanul fegyelmezett, architektonikus jellegű, olykor pedig koraantikos ízű, majd barokkos lendületű figurális plasztikák váltják egymást. A néger faragványok s a francia gótikus szobrászat hatásán kívül fel lehet fedezni munkásságán Cézanne, Roussau és Léger festményeinek élményét. Csáky József első kubista műve, a Felöltözött nőalak című bronzkompozíció 1913-ban készült. A művész meghagyta a női alak formai és életszerű testmozdulatait és a részletekben sem hiányolhatóak a test dekoratív elemei, a kubista formálás jegyei ennek ellenére már jelentkeztek a műnél. E mű az első lépése a természetelvűség módszerétől való elszakadásnak. A mértani szerkesztettség, a monolitikus testformák határozott élekkel különülnek el egymástól. A művén Archipenko hatása tükröződik a nyújtottabb formákban és a formakontrasztokban. Csáky művészetét a fokozatosság és a mértékletesség jellemzi. Az 1914-ben elkészült Fej című bronzplasztikánál továbbra is megmarad a nyújtott, oszlopszerű forma, a geometrikus síkformák, mégis a mű szuggesztívebb, dinamikusabb a kompozícióba beépített, elmozduló csavart mozdulat miatt. 1919-ben alkotott szobrai, mintha Fernand Léger korai figurális kompozícióinak plasztikai mását tükröznék. A korszak szobrászatának fő művei közé tartoznak. (Kubista kompozíció, kő; Absztrakt figura, aranyozott bronz; Kúpok és gömbök, bronz), a hozzájuk készült tusrajzok párizsi magántulajdonban vannak. 1920-1921-ben még készített kubista fejeket, erősen absztrahált figurákat és festett kődomborműveket, majd egyre inkább az art déco jellegzetes szobrásza lett.

Kibontakozás

1914-1918 között katona volt. Csáky életpályájának alakulását Léonce Rosenberg, az ismert műkereskedő és üzletember jelentősen befolyásolta, akivel 1920-ban hároméves szerződést kötött, miszerint az alkotó minden egyes munkája a műkereskedő tulajdonába került, így Csáky szobrai a többi kubista alkotóval együtt folytonosan jelen voltak galériájának kiállításain. 1922-ben francia állampolgárságot kapott. Üzleti kapcsolatba került Marcel Coard-ral, aki egy népszerű művészeti és bútorgaléria tulajdonosa volt, aki megvásárolta kisplasztikái egy részét, amikről bronz másolatokat készítettek és ezeket forgalmazták. 1924-1930 között Marcel Coard-ral együttműködve több jelentős art déco enteriőr elkészítésében vett részt. Csáky olyan műtárgyakat készített számára, amelyben formai, anyagi ötvözetet teremtett a szobrászi alakítás és a fából, márványból vagy üvegből létrehozott funkcionális és díszítő elemek között. Elvállalta Pierre Cocteau ház szobrászi díszítését Touraine-ben, dolgozott Jacques Doucet divattervező és műgyűjtő stúdiójának berendezésén Neuillyben. Az 1913 és 1937 között született alkotásainak jelentős része bekerült a Pompidou központban található Musée National d'Art Moderne(en), és a Rotterdami Museum Boijmans Van Beuningen gyűjteményébe, valamint fontos magángyűjteményekbe: Charles de Noailles, Kélékian, F. Salabert, Marcel Monteux és Ernest Duevennél. 1930-1953-ig tagja és kiállítója az UAM-nek (Union des Artistes Modernes). Bábterveket készített az Arc-en-Ciel bábszínháznak (vezetője Blattner Géza). 1921-ben készült Nőstényoroszlán című bronzkompozíciója, mely előfutára volt egy számottevőbb állatszobrászat kibontakozásának. Állatábrázolásain egyiptomi és asszír plasztikai tanulságok mutatkoznak. Népszerűek lettek elegáns, stilizált állatfigurái (Párduc, gránit, 1924 körül; Hal, ónix, 1924; Páva, hegyi kristály és obszidián, 1929). Az 1920-as évek második felétől visszatért a hagyományos figuratív ábrázoláshoz. Vaskos, tömbszerű alakjai H. Laurens ekkori szobraival rokonok. (Álló női akt, kő, 1928-30; Álom, bronz, 1929; Ádám és Éva, márvány, 1930). Reliefjei mozgalmasak, erősen rajzos hatásúak (Nő kosárral, 1935, bronz; Három asszony gyerekkel, gipsz, 1948). 1935-ös görögországi utazása a klasszicizáló tendenciákat erősítette fel művészetében.

Utolsó évek

A második világháborútól haláláig nagy szegénységben, elfeledve élt. Kapcsolata Magyarországgal sohasem szakadt meg, publikált hazai folyóiratokban, a Magyar Írást grafikákkal illusztrálta. Kiterjedt levelezést folytatott néhány honfitársával, Szelesi Zoltán művészettörténésszel, Bálint Sándor néprajzkutatóval is kapcsolatban állt. Kiállított Budapesten, és hazalátogatott szülővárosába, Szegedre 1959-ben. A Táncoslány című alkotása – ami egyetlen magyarországi műve – ekkor került a szegediek tulajdonába. A Táncosnő a város köztéri szobrai közt kivételes érték. A kedves figura köztéri pályafutása hányatott és kalandos múltra tekint vissza. A hatvanas évek végén Csáky egészsége megromlott, szívpanaszokkal küszködött, majd látása annyira megromlott, hogy egyedül már alig hagyta el lakását. Közben önéletrajzi emlékezésein dolgozott a Corvina Kiadónak. 1972-ben megjelent memoár kötete Magyarországon. Ezt azonban már nem érhette meg. 1971 május 1-jén nyolcvanhárom évesen elhunyt.

Művei

Táncoslány (2007)

Köztéren (válogatás)

• Rákóczi-emlékmű, 1937, kő, Grosbois, Párizs közelében
• Táncoslány, 1940-1959, alumínium, Szeged, Kálvin tér, Anna-kút

Közgyűjteményben (válogatás)

• Legnagyobb gyűjteménye az otterlo-i Kröller-Müller Múzeumban látható (NL)
• Párizsi Musée National d'Art Moderne
• Nőalak. Gipsz, 1914.
• Férfifej. Bronz, 1914.
• Drapériás akt. Kő, 1927.
• Bika. Kő, 1935.
• Álom. Kő, 1931.
• Női fej. Kő, 1936.
• Művészet és Technika. Gipsz, 1937.
• Leányfej. Kő, 1937.
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Álló leányalak. Bronz, 1930.
• Musée d'Art Moderne, Troyes (FR)
• Szépművészeti Múzeum, Budapest.

Kiállításai

Csoportos kiállítások (válogatás)

• 1910-1911. Salon des Beaux-Arts
• 1911-1913, 1946, 1947, 1949. Salon d’Automne
• 1912. Section d’Or
• 1913, 1914, 1920, 1923. Salon des Indépendants
• 1921. Les maîtres du Cubisme, Galerie Effort Moderne, Párizs
• 1928, 1929. Salon des Tuileries
• 1937. Párizsi világkiállítás
• 1930-1932, 1937, 1955. Exp. de l'Union des Artistes Modernes, Párizs.

Egyéni kiállításai (válogatás)

• 1930. Gallery Reed et Lefevre, London
• 1931. New York
• 1932. Museum Heilbronn, Museum, Saarbrücken
• 1933. Galerie Casperi, München, Galerie Valentien, Stuttgart
• 1935. Párizs
• 1936. Ernst Múzeum, Budapest
• 1959. Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
• 1973. Galerie Depot 15, Párizs
• 1977. Musée Bourdelle, Párizs
• 1978. Drouot, Párizs
• 1980. Musée Rodin, Párizs
• 1986. Musée d'Art Moderne, Troyes
• 1988. Galerie René Reichard, Frankfurt/Main.

Források

• Apró Ferenc: Adatok Csáky József pályakezdéséhez.(Párizs, 1908-1914.) Tiszatáj, 1988/10.
• Balas Edith: Joseph Csáky, A Pioneer of Modern Sculpture. American Philosophical Society, Philadelphia, 1998
• Bodri Ferenc: Csáky József, Művészet 1971. 8. szám
• Bor Pál: Az új művészet céljáról. Csáky József szobraihoz. Magyar Iparművészet, 1924. 65-68. l.
• Bor Pál: Csáky József és szobrászata, Budapest, 1926. Budapest, Corvina Kiadó, Budapest, 1972
• Csáky József: Tiszta építészet és szobrászat, Magyar Iparművészet, 1931. 129-131. l.
• Csáky József pályakezdése (Önéletrajzi részlet, I., II., III.,) Tiszatáj, 1964/4. 5., 6. szám
• Dutka Mária: Csáky József szobrászművész kiállítása. Magyar Nemzet, 1959. szeptember 1.
• Gera György: A kubizmus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975
• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
• Művészeti lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1965
• Passuth Krisztina.: Magyar művészek az európai avantgardeban (A kubizmustól a konstruktivizmusig, 1919-1925.), Budapest, 1974
• Szelesi Zoltán: Csáky József utolsó évtizede, Móra Ferenc Múzeum Évkönyv, 1978-79/1.
• Szelesi Zoltán: Szegedi avantgarde szobrászok, Móra Ferenc Múzeum Évkönyv, 1972-73/2.
• Szuromi Pál: Egy modern klasszikus szobrász : Csáky József munkásságáról. Tiszatáj, 1988. 10. sz.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés

Ajánlott irodalom

• Bajomi Lázár Endre: A Montmartre. Budapest, 1967. Corvina Kiadó
• Bölöni György: Képek között, Budapest, 1967. Szépirodalmi Könyvkiadó
• Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből. 1904–1914; franciából ford. Krén Katalin, tan. Szelesi Zoltán, Bor Pál, Szabó Gabriella; Corvina, Budapest, 1972
• Szuromi Pál: Csáky József, Szeged, 1989
• Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái, Szeged, 1993
• SZEGED folyóirat 2006. Január, 4. oldal (Csernus Sándor: Szeged és Párizs kézfogása)
• Csáky József elveszettnek hitt kubista terrakotta szobra
• Felix Marcilhac: Gustave Miklos, Joseph Csaky; szerk. Makláry Kálmán; Kálmán Makláry Fine Arts–Makláry Artworks Kft., Budapest–Pomáz, 2010

További információk

• Csáky József élete és munkássága a Magyar Képzőművészet honlapján
• Megújult az Anna-kút