Déli méhfű
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Melittis melissophyllum L. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli méhfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli méhfű témájú médiaállományokat és Déli méhfű témájú kategóriát. |
A déli méhfű[3] (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű[4] vagy délvidéki méhfű[5] az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja.[6] Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.[2] E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[7][8]
Leírása
[szerkesztés]
Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.[5] Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.
Alfajok
[szerkesztés]- M. melissophyllum ssp. albida[9]
- M. melissophyllum ssp. carpatica[10] – nagyvirágú méhfű
Felhasználása
[szerkesztés]Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is.[2] Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.[forrás?]
Gyógyhatása
[szerkesztés]A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).. World Checklist of Selected Plant Families. (Hozzáférés: 2013. október 27.)[halott link]
- ↑ a b c d Melittis melissophyllum - L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Rápóti–Romváry. Gyógyító növények, 219. o. (1983), továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, M. grandiflora Sm. syn. M. melissophyllum L.
- ↑ a b Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 166-167. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- ↑ Scheen, A. C., et al. (2008). Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae). Cladistics 24(3) 299-314.
- ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Melittis melissophyllum subsp. albida. The Plant List. 2010.
- ↑ Melittis melissophyllum subsp. carpatica. The Plant List. 2010.
