Ugrás a tartalomhoz

Dalmát nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dalmát nyelv
langa Dalmata
BeszélikHorvátország, Montenegró területén beszélték
TerületHorvátország, Montenegró tengerparti térségei
Beszélők száma0 (Az utolsó beszélő 1898. június 10-én hunyt el. A nyelv a 16. században indult hanyatlásnak.) fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    latin-faliszkuszi csoport
     Újlatin nyelvek
      italodalmát ág
       dalmát nyelv
ÍrásrendszerLatin
Hivatalos állapot
Hivatalos-
Nyelvkódok
ISO 639-1-
ISO 639-2roa
A Wikimédia Commons tartalmaz langa Dalmata témájú médiaállományokat.

A dalmát nyelv egy kihalt újlatin nyelv, amely a mai Horvátország és Montenegró partmenti területein létezett. A beszélők a partmenti városokban (Zára, Trau, Split, Dubrovnik és Kotor) és szigeteken (Krk, Cres és Rab) éltek. E szigetek és városok mindegyikének megvolt a saját nyelvváltozata. A dalmátok horvátokba való beolvadásának fő előidézője a török hódítás volt. Előbb Boszniából, majd a 16. században a meghódított horvátországi részekből is tömegesen menekültek a horvátok a dalmát területekre és a szigetekre, ahol aránylag jobban védve voltak a török támadásoktól. A dalmátok fokozatosan kezdtek a horvátokba asszimilálódni.

Nyelvjárások

[szerkesztés]

Szinte minden városnak, kistérségnek megvolt a maga dialektusa. Sajnálatos módon, mire feljegyezhették volna őket, eltűntek. Legtöbbjükből az összes nyelvemlék, ami ránk maradt, kimerül pár, a helyi horvát nyelvjárásba beépült szóban.

Két nyelvjárásról vannak pontosabb információink:

  • vegliot: egy északi nyelvjárás, amit a Krk szigeten beszéltek;
  • ragúzai: egy déli nyelvjárás, amit Raguza környékén beszéltek.

Egyenként nagyjából 500 év fejlődési utat jártak be széttagolódásuk óta. A többi dialektusról sajnos semmi konkrétat nem tudunk, kihaltak, mielőtt a tudomány megismerhette volna őket. Mindössze annyi biztos, hogy zárai nyelvjárás a velencei befolyás hatására szűnt meg létezni, a többi dialektus beszélői pedig fokozatosan beolvadtak a környező szláv népekbe.

Ragúzai

[szerkesztés]

A ragúzai az egyik déli nyelvjárás. A neve Dubrovnik latin elnevezéséből (Ragusa) származik. A nyelvjárást mindössze két levélből, 1325-ből és 1397-ből, valamint egyéb középkori szövegfoszlányokból ismerjük. A fent említett forrásokból nagyjából 260 ragúzai szó maradt fenn, úgymint: pen (kenyér), teta (apa), chesa (ház) és fachir (csinálni); a szavak feljegyzésében egy Dubrovnikban élő olasz tanár, Fillipo Diversi is nagy szerepet játszott.

A források megemlítik, hogy Ragúza (Dubrovnik) hatalma az idő során meggyengült, tengeri flottája fogyatkozott, ami valószínűleg szlávokkal való ellentétnek volt köszönhető. A dalmát nyelv is teret vesztett a horvát terjeszkedéstől. A szenátus megvédendő a lingua veteri ragusea-t (ősi ragúzai nyelv) megtiltotta a lingua sclava (horvát) használatát, de ennek ellenére a 16. századra a ragúzai végleg kihalt.

Vegliot

[szerkesztés]

A vegliot (saját nevén: viklasun) az egyik északi nyelvjárás. A neve a Krk sziget olasz nevéből (Veglia) származik. A szigetről az első feljegyzések a 4. század elejéről származnak. Krk akkori neve Splendissima Civitas Curictarum volt, aminek Curictarum szavából származik a horvát Krk név. Az olasz név pedig a latin vecla > vegla > veglia szóból származik, melynek jelentése „öreg város”.

Az utolsó dalmátul beszélő ember Tuone Udaina (olaszul: Antonio Udina) volt, akit egy anarchista bombája ölt meg 1898-ban.[1] Egy olasz tanárember, Matteo Giulio Bartoli 1897-ben látogatta meg Antoniót, aki nagyjából 2800 dalmát szót, és számos dalmát nyelvű történetet osztott meg vele. Bartoli ezt pár évvel később publikálta. Ez a mű az egyetlen teljes forrásunk a dalmát nyelv szókincséről és nyelvtanáról.

Története

[szerkesztés]

I. e. 180 körül a dalmát törzsek önálló országot alapítottak, melynek Delminium (ma Županja) volt középpontja. A rómaiak kr. e. 156-ban meghódították Delminiumot, a provincia parti része hamar romanizálódott. Barbár támadások után 610 és 640 táján több avar hadjáratot a déli szláv törzsek végleges betelepedése követett. Ezután a horvát nyelv és bosnyák nyelv fokozatosan elemésztette, az 1500-as években az Oszmán birodalom által meghódított horvátországi részekből tömegesen menekültek a horvátok a dalmát területekre és a szigetekre, ami megpecsételte a kisebbségben lévő nyelv sorsát. De a dalmátok, a horvátokhoz hasonlóan éppúgy sokat szenvedtek a törökök támadásaitól, elsősorban a védtelen szárazföldi falvakban, a horvát betelepülésen kívül a véres török betörések is hozzájárultak a beszélők számának csökkenéséhez. A dalmátok fokozatosan horvátokba asszimilálódtak.

Tulajdonságai

[szerkesztés]

A dalmát nyelv hidat képez az itáliai-nyugati és keleti újlatin nyelvek között, bár a nyugati ághoz egyértelműen sokkal közelebb áll, pár hangtani sajátossága a román nyelvhez is köti. Ennek ellenére világosan elkülöníthető, és csak viszonylag távoli rokonságban van a közelében lévő keleti újlatin nyelvekkel, mint amilyen az isztro-román is.

A dalmát számos archaikus latin vonást megőrzött, pl.: a szárddal (ami hangtanilag legkonzervtívabb újlatin nyelv) egyetemben nem palatizálja a /k/-t és /g/-t az /e/ és /i/ előtt: cenare > Vegliot: kenur (ebédelni)

Hasonlóságai a románnal

[szerkesztés]

A román és dalmát közötti hasonlóságok közül találni egypárat, mely rajtuk kívül semmilyen más újlatin nyelvre sem jellemző.

Néhány hangváltozás, mely csak bennük található meg:

Forráshang Célhang Latin Vegliot Román Olasz Jelentés
/kt/ /pt/ octo guapto opt otto nyolc
/gn/ /mn/ cognatus comnut cumnat cognato rokon
/ks/ /ps/ coxa copsa coapsa coscia comb

Az alábbi szavak semmilyen más újlatin nyelvben sem találhatóak meg:

  • *EX-COTERE > román 'scoate', dalmát 'skutro' (elvinni).
  • Lat. SINGULUS > dalmatian sanglo, román singur (egyedül), a többi újlatin nyelv a solus különböző formáit használja.

Szókincse

[szerkesztés]

A dalmátok megtartották a városi élettel kapcsolatos latin szavak nagy részét, hiszen többségük Rómából érkező telepes volt. A legnagyobb befolyást egy rétoromán nyelv, a velencei nyelv gyakorolta a dalmát szókincsre, amely a híres velencei kereskedők befolyása révén került a nyelvbe.

Nyelvtana

[szerkesztés]

A dalmát nyelvben izoláló tendencia mutatkozik meg. A főnevek és melléknevek elkezdték elveszteni a nem és szám szerinti flexiójukat. Az igék megtartották a szám és személy szerinti ragozást, viszont már ez is hiányos volt, például nem volt számbeli megkülönböztetés a harmadik személyben, akárcsak a románban és bizonyos délolasz dialektusokban. A határozott névelő a dalmátban a legtöbb újlatin nyelvéhez hasonlóan a főnév előtt áll, szemben a románnal, ahol a főnévhez simulószóként kapcsolódik.

Nyelvi példák

[szerkesztés]

A Miatyánk latinul, dalmátul, olaszul, isztrorománul és románul:

Latin Dalmát Olasz Isztroromán Román
Pater noster, qui es in caelis: Tuota nuester, che te sante intel sil, Padre nostro, che sei nei cieli, Ciace nostru car le şti en cer, Tatăl nostru care eşti în ceruri,
sanctificetur Nomen Tuum; sait santificuot el naun to. sia santificato il tuo nome. neca se sveta nomelu teu. sfiinţească-se numele tău.
adveniat Regnum Tuum; Vigna el raigno to. Venga il tuo regno. Neca venire craliestvo to. Vie împărăţia ta.
fiat voluntas Tua, sicut in caelo, et in terra. Sait fuot la voluntuot toa, coisa in sil, coisa in tiara. Sia fatta la tua volontà, come in cielo così in terra. Neca fie volia ta, cum en cer, aşa şi pre pemint. Facă-se voia ta, precum în cer, aşa şi pe pământ.
Panem nostrum cotidianum da nobis hodie; Duote costa dai el pun nuester cotidiun. Dacci oggi il nostro pane quotidiano Pera nostre saca zi de nam astez. Pâinea noastră cea de toate zilele dă-ne-o nouă astăzi.
et dimitte nobis debita nostra, E remetiaj le nuestre debete, E rimetti a noi i nostri debiti, Odproste nam dutzan, şi ne iartă nouă păcatele noastre,
Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris; coisa nojiltri remetiaime a i nuestri debetuar. come noi li rimettiamo ai nostri debitori. ca şi noi odprostim a lu nostri dutznici. precum şi noi iertăm greşiţilor noştri.
et ne nos inducas in tentationem; E naun ne menur in tentatiaun, E non ci indurre in tentazione, Neca nu na tu vezi en napastovanie, Şi nu ne duce pe noi în ispită,
sed libera nos a Malo. miu deleberiajne dal mal. ma liberaci dal male. neca na zbăveşte de zvaca slabe. ci ne mântuieşte de cel rău.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]