Ugrás a tartalomhoz

Devizajel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A devizajel grafikai szimbólum, amit egy pénznem nevének rövidebb alakjaként használnak, főleg pénzmennyiség megadásával összefüggésben. Jellemzően a pénznem nevének első betűjét használják, esetenként kisebb változtatásokkal, pl. ligatúrával, függőleges vagy vízszintes áthúzással. Mára a legtöbb hivatalos dokumentumban a devizajel helyett az ISO 4217 devizakódot alkalmazzák, de más helyeken a devizajelek sűrűn előfordulhatnak. Alig található olyan pénznem, melyhez ne tartozna a rövidítést lehetővé tevő devizajel.

Bár sok korábbi devizajelet ítélt megszűnésre az euró bevezetése, a nemzetközi pénzforgalomban egyfajta státusszimbólum lett új, egyedi – természetesen új Unicode kódpontokat és az azokat tartalmazó betűkészleteket igénylő – devizajellel rendelkezni.

Az Európai Bizottság szerint az euró legalább részben az eurójel globális elterjedésének köszönheti sikerét. 2009-ben Indiában nyilvános versenyt hirdettek a környező országokkal közös rúpiajel, az ₨ ligatúra lecserélésére.[1] Az új devizajelet, az indiai rúpiajelet (INR) 2010. július 15-én fogadták el; alakja a latinR’ betű és a dévanágari” keresztezéséből született.

Használat

[szerkesztés]

A devizajel elhelyezésének módja pénznemenként változó. Az érték után írják a jelet pl. Magyarországon (pl. 3 Ft 50 f – 3 forint 50 fillér) vagy Svájcban (pl. 50.00 S₣). Sok országban, főleg az anglofon világban és Latin-Amerikában az érték elé helyezik (pl. R$50.00); néhány pénznemnél pedig, mint a megszűnt portugál escudónál, francia franknál vagy a Zöld-foki köztársasági escudónál a decimális szeparátor helyére teszik, pl. 20$00.[2]

A tizedes szeparátor szintén a helyi szabványokat, szokásokat követi. Például az Egyesült Királyságban gyakran szerepel tizedespontként középső pont az árcédulákon (pl. £5·52), de nyomtatásban ez nem jellemző. Leggyakrabban vesszőt (pl. 3,50 Ft vagy 5,00 €) vagy pontot (pl. R$50.00) használnak szeparátorjelként. Lásd még a decimális szeparátor szócikket.

Tervezés

[szerkesztés]
Az eurójel hivatalos méretei.
A jel méretei egyes betűkészletekben.

A korábban használatos pénznemjelek lassan alakultak ki, gyakran korábbi pénzek nyomában járva. A dollár-, illetve pesojel a spanyol dollár (real de a ocho) leírására használt jelből fejlődött ki, míg a font-, illetve lírajel a római ezüstfont súlymérték, a libraL” betűjéből fejlődött ki. Az eurójel középső áthúzása a stabilitást szimbolizálja.[3] Az indiai rúpiajelet (INR) latin és dévanágari betűk kombinációja adja.

Egy új jel bevezetésekor a gazdaság szereplőinek igényeit is figyelembe kell venni, valamint azt, hogy a jelet hogyan lehet bevinni és megjeleníteni számítógépeken. Az új szimbólum elterjedéséhez új billentyűzeteket, illetve -kiosztásokat kell tervezni, a Unicode-ot és a betűkészleteket ki kell bővíteni. Az eurójel bevezetésekor az Európai Uniót kritizálták azért, mert nem gondolták át az eurójel megjelenítésének módját;[1] az eredeti dizájn szerint eurójel rendkívül széles volt, ami miatt a legtöbb helyen csökkentett szélességű verziót használtak.

Jelenlegi forgalomban lévő devizajelek listája

[szerkesztés]
Szimbólum Használat Jegyzet
¤ &ZzzÁltalános pénznemjel Akkor használják, ha a megfelelő devizajel nem érhető el
&Afg؋ &AfgániAfgán afgáni
&ArAr &AriaryMadagaszkári ariary[4]
&B฿ &BahtThai bát
&BZB/. &BalboaPanamai balboa
&BrBr &BirrEtióp birr

Belarusz rubel
&BsBs. &BolivianoVenezuelai bolívar

Bolíviai boliviano
néha Bolívar Bs.F.
&BsFBs.F. &BolívarVenezuelai bolívar variáns általában Bs.
&C1 &CediGhánai cedi
&c1¢ &cent1Cent, centavo, &c. olyan pénzegység, ami a fő pénznem (pl. dollár, peso) 1 / 100 részét teszi ki. Lásd a cent cikket.)

Lásd még: c
&c2c &cent2Cent &c. variáns az ausztrál dollár, új-zélandi dollár, dél-afrikai rand és az euró esetében preferált jel

Lásd még: ¢
&ctct &centasLitván centas A litas váltópénze
&chCh. &chhertumBhutáni chhertum A ngultrum váltópénze.
&C2 &ColonCosta Rica-i colón A salvadori colón jele is volt; ezt a pénznemet 2001-ben amerikai dollárral váltották ki, de helyben elfogadják törvényes fizetőeszközként.
&D1D &DalasiGambiai dalasi
&Denден &DenarMacedón dinár Latin betűs alak: DEN
&DA&دج &DinarAAlgériai dinár Latin betűs alak: DA
&DB.د.ب &DinarBBahreini dinár Latin betűs alak: BD
&IDع.د &DinarIIraki dinár
&JDJD &DinarJJordán dinár
&DKد.ك &DinarKKuvaiti dinár Latin betűs alak: K.D.
&LDل.د &DinarLLíbiai dinár Latin betűs alak: LD
&Dinдин &DinarSSzerb dinár Latin betűs alak: din.
&DTد.ت &DinarTTunéziai dinár Latin betűs alak: DT
&DMد.م. &DirhamMMarokkói dirham
&DHد.إ &DirhamUEmirátusi dirham Latin betűs alakok: DH vagy Dhs
&DbDb &DobraSão Tomé és Príncipe-i dobra
&S1$ &DollárAusztrál (A$), bahamai (B$), barbadosi (Bds$), belize-i (BZ$), bermudai (BD$), brunei (B$), kanadai (C$), kajmán-szigeteki (CI$), kelet-karibi (EC$), fidzsi (FJ$), guyanai (G$),[5] hongkongi (HK$/元/圓), jamaicai (J$), kiribati, libériai (L$ vagy LD$), namíbiai (N$), új-zélandi (NZ$), szingapúri (S$), Salamon-szigeteki (SI$), suriname-i (SRD), tajvani (NT$/元/圓), Trinidad és Tobagó-i (TT$), tuvaluai, amerikai (US$) és zimbabwei (Z$) dollárok

Argentin, chilei (CLP$), kolumbiai (COL$), kubai ($MN), kubai konvertibilis (CUC$), dominikai (RD$), mexikói (Mex$) és uruguayi ($U) pesók

Nicaraguai córdoba (C$)

Tongai paʻanga
Egy vagy két függőleges vonallal áthúzva, jelenleg mindkét változat ugyanazon a Unicode kódponton található.

A kiribati és tuvalui dollárok 1:1-ben rögzítve vannak az ausztrál dollárhoz.


Lásd még: MOP$ és WS$
&D2 &DongVietnámi đồng
&D3 &DramÖrmény dram
&EscEsc &EscudoZöld-foki escudo Továbbá a kétvonalas dollárjel (cifrão):
&E &EuróEurópai euró Az eurózóna államain kívül a Vatikánnak, San Marinónak és Monacónak van joga euróérméket veretni – de bankjegyeket nem állíthatnak elő.
&Fƒ &FlorinArubai florin (Afl.)[6]

Holland antillákbeli forint (NAƒ)
&FtFt &ForintMagyar forint
&FBuFBu &Franc BBurundi frank
&FCFAFCFA &Franc CaCFA frank További: CFA[7]

1:1-ben a nyugat-afrikai CFA frankhoz kötve
&Fr &Franc CoComore-i (CF), kongói (CF), dzsibuti (Fdj/DF), guineai (FG/G₣) és svájci (S₣) frankok További: F és Fr.
&FRwFRw &Franc RRuandai frank[8] Esetleg még RF[9] és R₣[10]
&CFACFA &Franc WaNyugat-afrikai CFA frank 1:1 arányban a közép-afrikai CFA frankhoz kötött
&GG &GourdeHaiti gourde
&grgr &groszLengyel grosz A złoty váltópénze
&G/ &GuaraniParaguayi guaraní Vagy
&hh &halerCseh haléř A korona váltópénze (a fillér német változata)
&He &HrivnyaUkrán hrivnya
&K- &KipLaoszi kip Vagy ₭N
&kк. &kopek ROrosz kopek Az orosz rubel váltópénze.

További: коп.
&Kc &KoronaCseh korona
&Krkr &KoronaDán (Dkr) és norvég korona (krones)

Svéd korona (krona)

Feröeri és izlandi (Íkr) korona (króna)
A feröeri korona 1:1-ben a dán koronához van rögzítve
&Knkn &KunaHorvát kuna
&MKMK &Kwacha MMalawi kwacha
&ZKZK &Kwacha ZZambiai kwacha
&KzKz &KwanzaAngolai kwanza
&KK &KyatMianmari kjap

Pápua új-guineai kina
&Las &LariGrúz lari
&LsLs &LatsLett lat
&LL &LekAlbán lek

Hondurasi lempira
A lesothói egylotis és a szváziföldi egylilangenis bankjegyen is ez a devizajel

Néha a fontjel (£) helyett is használják
&LeLe &LeoneSierra Leone-i leone
&EE &LilangeniSzváziföldi lilangeni A jel a többes számú alakon, az „emalangeni”-n alapul.

Az egylilangenis bankjegy devizajele
L
&lplp &LipaHorvát lipa A horvát kuna váltópénze.
&TLTL &LíraTörök líra
&LtLt &LitasLitván litas
&M1M &LotiLesothói loti A jel a többes számú alakra, a „maloti”-ra utal.

Az egylotis bankjegy devizajele
L
&M2 &ManatAzeri manat További: m. és man.
&KMКМ &MarkBosnyák konvertibilis márka Latin betűs alak: KM
&MTMT &MeticalMozambiki metical[11] További: MTn
&m/ &millMill, mil, &.c Az amerikai dollár és más pénznemek nem túl gyakori, ezres felosztása.
&NfkNfk &NakfaEritreai nakfa További: Nfa[7]
&N &NairaNigériai naira
&NuNu. &NgultrumBhutáni ngultrum
&UMUM &OuguiyaMauritániai ouguiya[12]
&MOPSMOP$ &PatacaMakaói pataca További:és
&P2 &PesoFülöp-szigeteki peso További: P, PhP és P
&L-£ &Pound BAngol, Falkland-szigeteki (FK£), gibraltári, libanoni (LL), man-szigeti, Szent Ilona-i, szudáni és szíriai (LS) fontok További:és L
&GMج.م. &Pound EEgyiptomi font Latin betűs alak: L.E. ritkán £E vagy
&P1P &PulaBotswanai pula
&QQ &QuetzalGuatemalai quetzal
&qq &qindarkeAlbán qindarkë Az albán lek váltópénze
&ptPt. &qirshEgyiptomi piaszter Vagy qirsh, az egyiptomi font váltópénze
&R1R &RandDél-afrikai rand Továbbá néha orosz &c. rubel
&RSR$ &RealBrazil real Továbbá a kétvonalas dollárjel:
&Rialریال &Rial IIráni riál A riál arab írott formája; a riál más pénznemek leírására is használatos.
&ROر.ع. &Rial OOmáni riál
&RKر.ق &Rial QKatari riál Latin betűs alak: QR
&RSر.س &Riyal SSzaúdi riál Latin betűs alak: SR. További: ریال
&Riel &RielKambodzsai riel
&RMRM &RinggitMaláj ringgit
&Rubруб. &Ruble ROrosz rubel Latin betűs alak: rub. További: Р., р., és R
&R2р. &Ruble TAngol &c. penny

Dnyeszter menti rubel
A penny jelenleg az angol font sterling váltópénze.
&RfRf. &RufiyaaMaldív-szigeteki rúfia Továbbá: MRf. és
&R3INR &Rupee IIndiai rúpia Unicode:
&Rs &Rupee PMauritiusi,[13] nepáli[14] (N₨/रू.), pakisztáni és Srí Lanka-i (SL₨/රු) rúpiák
&SReSRe &Rupee SSeychelle-i rúpia[15] További: SR
&RpRp &RupiahIndonéz rúpia
&ss &santimsLett santīms A lett lat váltópénze
&Sh &ShekelIzraeli új sékel
&KshKsh &Shilling KKenyai shilling További: KSh
&ShsoSh.So. &Shilling SSzomáliai shilling[16]
&UshUSh &Shilling UUgandai shilling
&SS/. &SolPerui sol
&SDRSDR &SpecialSDR Különleges lehívási jogok = Special Drawing Rights
&Lvлв &LevBolgár leva
&somсом &somKirgiz szom
&Tk &TakaBangladesi taka További: Tk
&WSSWS$ &TalaSzamoai tala A jel a korábbi néven, a nyugat-szamoai talán = "West Samoan tala" alapult

További:
T és ST.

Lásd még: $
&T &TengeKazak tenge Unicode:
&T// &TogrogMongol tugrik
&VtVT &VatuVanuatui vatu[17]
&W &WonÉszak-koreai és dél-koreai von (won)
&Y¥ &YuanJapán jen (円/圓)

Kínai jüan (renminbi) (元/圆)
Egy és két áthúzással is használják

A 元 jelet a makaói pataca, a hongkongi dollár és a tajvani új dollár jeleként is használják.
&Zl &ZlotyLengyel złoty

Megszűnt pénznemek jeleinek listája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Westcott, K. (2009) India seeks rupee status symbol, BBC 10 March 2009, accessed 1 September 2009
  2. Banco de Cabo Verde. „Moedas.” Accessed 25 Feb 2011.
  3. The Euro. Our money. (PDF). ECB. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  4. Banky Foiben'i Madagasikara Archiválva 2018. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 24 Feb 2011.
  5. Bank of Guyana. Accessed 25 Feb 2011.
  6. Centrale Bank van Aruba. About Us - A Brief History of the Bank." Accessed 23 Feb 2011.
  7. a b Forexforums.com. "Currency symbol finder Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 24 Feb 2011.
  8. National Bank of Rwanda. "Legal tender Archiválva 2011. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.
  9. University of British Columbia: Saunders School of Business. "Currencies of the World Archiválva 2011. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.
  10. Lonely Planet. "Rwanda." Accessed 25 Feb 2011.
  11. Banco de Moçambique Archiválva 2010. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
  12. Banque Centrale de Mauritanie Archiválva 2010. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
  13. Bank of Mauritius Archiválva 2006. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
  14. Nepal Rastra Bank. Accessed 24 Feb 2011.
  15. Central Bank of Seychelles. Accessed 25 Feb 2011.
  16. Central Bank of Somalia Archiválva 2012. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 24 Feb 2011.
  17. The Reserve Bank of Vanuatu. "Current Banknotes and Coins in Circulation Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Currency sign című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]