Ugrás a tartalomhoz

Dióbarna susulyka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dióbarna susulyka
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Inocybaceae
Nemzetség: Inocybe
Tudományos név
Inocybe pusio
P.Karst.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dióbarna susulyka témájú kategóriát.

A dióbarna susulyka (Inocybe pusio) a susulykafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A dióbarna susulyka kalapja 1-3,5 cm széles, alakja fiatalon kúpos, majd domborúan kiterül, közepén kis púppal. Közepe sima, vagy nagyon finoman bolyhos, szélén sugarasan szálas. Széle idősen beszakadozó. Színe dióbarna, okkerbarna vagy datolyabarna, középen sötétebb.

Húsa fehér, a tönkben kissé lilás, sérülésre nem változik. Íze nem jellegzetes; szaga kissé spermaszerű.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon halványszürke (esetleg lilás árnyalattal), később a spórák érésével barna.

Tönkje 2-5 cm magas és 0,3-0,6 cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé megvastagodott. Felszíne hamvas vagy selymes, színe fehéres-halványszürkés, a csúcsnál lilás árnyalatú.

Spórapora tompa barna. Spórája elliptikus vagy némileg mandula alakú, sima, mérete 8-11 x 4,5-6µm.

A dióbarna susulyka
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy púpos

tönkhöz nőttek

csupasz

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A téglavörös susulyka, a borvörös susulyka, a gumós susulyka, a lilatönkű susulyka hasonlíthat hozzá. Pontos meghatározása csak mikroszkóppal lehetséges.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Lomberdőkben, parkokban él, inkább nyirkos, tápanyagban dús talajon. Nyáron és ősszel terem.

Mérgező, muszkarint tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]