Ugrás a tartalomhoz

Donji Stupnik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Stupnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségStupnik
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Trgovec
Irányítószám10255
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség1447 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség104,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület13,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 20″, k. h. 15° 51′ 29″45.739000°N 15.858000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 20″, k. h. 15° 51′ 29″45.739000°N 15.858000°E
SablonWikidataSegítség

Donji Stupnik falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Stupnik községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb központjától 12 km-re délnyugatra, az A1-es autópálya és a Zágráb-Károlyváros vasútvonal mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A középkorban ez a terület Oklics várának fennhatósága alá tartozott. A 14. század elején az oklicsi várispánság területét Zágráb vármegyébe olvasztották. A 13. – 14. században Stupnik lakói valószínűleg szabad parasztok voltak. Történetében szerepet játszottak a Cilleiek, akik Szomszédvár és Kerestinec urai voltak. 1437-ből maradt fenn az a Stupnik kastélyában kelt okirat, mely szerint Albeni János zágrábi püspök itteni birtokát a Cilleieknek adja. 1472-ben Frangepán-Henning Dóra stupniki birtokát a zágrábi domonkosoknak adományozta. A 16. század elején Stupnik a szomszédvári uradalom része lett. 1564-ben Tahy Ferenc pozsegai főispán és királyi főlovászmester az uradalommat együtt erővel ragadta el. 1573-ban a felkelt parasztok egy része innen származott, ezért a nemesi sereg bosszúból számos házát felgyújtotta és lerombolta. A parasztsereg vezérei közül a stupniki Franjo Katrić név szerint is ismert. A 16. század végén több birtokosa is volt, majd a 17. század elején újra az oklicsi uradalom része lett. 1615-től az Erdődy család birtoka volt. 1695-ben épült fel a Szent Benedek templom. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Stupnik községet 1995-ben alapították, 1996 februárjában választották le a főváros területéről. A falunak 2011-ben 1370 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
788 969 1033 1186 1491 1603 1627 1692 1575 1690 1828 1830 1917 948 1184 1370

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Benedek tiszteletére szentelt templomát[4] 1695-ben építették. A helyén korábban egy 1650-ben épült fakápolna állt, amelyet egy 17. század végén a maival helyettesítettek. A templom a település egyik enyhe magaslatának platóján, régi utak kereszteződésében áll. Régen cinterem vette körül. A templom egyhajós épület, a hajónál keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel, és a nyugati főhomlokzat előtti két emelet magas és vaskos harangtoronnyal. A torony első emeletén félköríves ablakok, a második emeleten biforámák láthatók, felül pedig piramis alakú toronysisak fedi. A templom bejárata a harangtorony földszintjén található.

Védett műemlék a Donjostupnička 11. szám alatti 1893-ban épült fa lakóház.[5] A hagyományos faház földszintes, hosszúkás téglalap alaprajzú épület. Horvát módon összeerősített, meszelt tölgyfa deszkákból épült. A belső tér három részből áll, bejárattal és egy kis előcsarnokkal. Megmaradt az eredeti ácsmunka és a berendezés egy része is.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]