Dorottya (keresztnév)
A Dorottya[1] női név az ógörög Dorothea (Δωροθέα) magyar változata. Jelentése: Isten ajándéka. A név férfi változata a Doroteó.[2]
Képzett és rokon nevek
[szerkesztés]- Dolli:[1] a Dorottya angol megfelelőinek önállósult beceneve.[3]
- Dóra:[1] a Dorottya névnek több nyelvben is meglévő önállósult beceneve.[2]
- Dorina:[1] a Dorottya névnek kicsinyítőképzővel önállósult beceneve.[2]
- Dorinka:[1] a Dorina magyar becenevéből önállósult.[2]
- Dorisz:[1] a Dorottya angol beceneveként tartják számon, de eredetileg görög mitológiai név, egy tengeri nimfa neve.[2]
- Dorit:[1] a Dorottya angol becenevéből önállósult.[2]
- Dorka:[1] a Dóra és a Dorottya magyar becenevéből újabban önállósult név.[2]
- Dorotea:[1] a Dorottya latin változatából származik.[2]
- Doroti:[1] a Dorottya angol változatából származik.[2]
- Tea:[1] a Dorottya, Teodóra és Terézia önállósult beceneve a német nyelvben, de a Thea önálló jelentése a görög nyelvben istennő.[4]
- Ditte:[1] a Dorottya és az Edit északnémet és dán önállósult beceneve.
- Dotti:[1] a Doroti becéző alakváltozata.
Gyakorisága
[szerkesztés]A Dorottya gyakori név volt a 16–18. században, majd hosszú időre elvesztette a népszerűségét.[5] Ez valószínűleg Csokonai Dorottya című vígeposzának köszönhető, mivel abban a címszereplő vénkisasszonyt hívták Dorottyának. A név elavultságára utal, hogy ugyanebben a műben a többi vénkisasszony neve (Orsolya, Adelgunda, Márta, Rebeka, Magdaléna) abban a korban szintén elavult névnek számított, míg a fiatal lányok nevei (Laura, Amália, Belinda, Rózsi) divatos nevek voltak.[5] Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének egyik főhőse Dorothea grófnő, akinek a nevéről Jókai így ír: „Valóban hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette; ámde híhatnák a grófnőt akár Meduzának vagy Hekaténak, azért ő ezzel a névvel is bámulatra méltó szépség volna.”[5]
1967-ben 43-an kapták ezt a nevet, és a 80-as években sem volt sokszor használt, de az 1990-es években ismét gyakorivá vált. A 2000-es években a 41-62. leggyakoribb női név.[2][6][7]
A Dorina az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években az 5-17. leggyakoribb női név.[2][7] A Dolli, Dorisz, Dorka és Doroti nevek az 1990-es években igen ritkán fordultak elő, a 2000-es években a Dorka a 34-55. leggyakoribb női név, a Dolli, Dorisz és Doroti nem szerepel az első százban.[2][7] Az 1990-es években a Dorinka, Dorit és Tea szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[2][7]
Névnapok
[szerkesztés]Dorottya, Dolli, Dorit, Dorka, Dorotea, Doroti, Ditte: február 6.,[2] Dorina, Dorinka: február 6.,[2] szeptember 2.[2] Dorisz: április 28.[2] Ditte: szeptember 16. Tea, Thea augusztus 3., december 19.
A népi időjóslásban a február 6-ai Dorottya-nap jeles nap, mivel azt tartották, hogy Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja, azaz ha Dorottya napján fagy van, akkor Zsuzsanna napján olvadni fog.
Dorottya-napi hagyomány volt több helyen, hogy ezen a napon nem szabad az asszonyoknak dolgozni, mert ha például varrni kezdenek, akkor megfájdul az ujjuk.
Híres Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik, Teák, Ditték és Dottik
[szerkesztés]- Kanizsai Dorottya, a mohácsi csata halottainak eltemettetője
- Balduin Dorottya Zsófia írónő
- Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné orosz cárné
- Mária Dorottya württembergi hercegnő osztrák főhercegné
- Habsburg–Lotaringiai Mária Dorottya főhercegnő
- Geszler Dorottya modell, műsorvezető
- Gryllus Dorka színésznő
- Németh Dorottya fitness világbajnok
- Udvaros Dorottya színésznő
- Galambos Dorina énekesnő
- Csifó Dorina színész, énekesnő
- Martinovics Dorina színész
Külföldön
[szerkesztés]- Szent Dorottya vértanú
- Dorothy Hodgkin Nobel-díjas kémikus
- Dorothy Parker amerikai költő, író
- Dorothy Dandridge Oscar-díjas amerikai színésznő
- Dorothy Malone Oscar-díjas amerikai színésznő
- Dorothy Day író, fotográfus, emberjogi aktivista, a Katolikus Munkásmozgalom alapítója
- Dorothy L. Sayers brit író, költő, műfordító
- Dorothea Douglass Chambers olimpiai aranyérmes teniszező
- Dorothea von Rodde-Schlözer német filozófus
- Dorothea von Schlegel német író, műfordító
- Dorothea Erxleben az első német orvosnő
- Dorothea Lange fotógráfus
- Dorothy Lamour amerikai színésznő
- Dorothy Hamill olimpiai aranyérmes műkorcsolyázónő
- Angela Dorothea Merkel német kancellár
- Dolly Parton Grammy-díjas amerikai country-énekesnő
- Doris Day amerikai filmszínésznő
- Doro Pesch német rockénekesnő
- Kedves Dorina gördeszkás világbajnok
Egyéb Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik, Teák és Ditték
[szerkesztés]Vezetéknévként
[szerkesztés]Maga a Dorottya név ritkán fordul elő családnévként, inkább a belőle képzett rövid alakok: Dor, Dór, Dora, Dóra, Dorka, Durka, Dorko, Durkó, Dorkos, Doró.[5]
Az irodalomban
[szerkesztés]- Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (komikus eposz)
- Johann Wolfgang von Goethe: Hermann és Dorottya (németül: Hermann und Dorothea) eposz (1797-98)
- Dorothea grófnő az egyik szereplője Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének
- Dorothy a főhőse az Óz, a csodák csodája című mesének
A népnyelvben
[szerkesztés]- dórikancsó vagy dórikorsó: nagyméretű mázatlan vizeskorsó neve[5]
- dórikályha vagy dorkó: sárból, vályogból, téglából rakott boglya alakú szobai kemence, amit a konyhából fűtenek[5]
Egyéb
[szerkesztés]- Dorottya-játékok: a 15. században elterjedt szokás szerint kis közösségek (céhek, iskolások, bányászok) adták elő Dorottya legendáját, néhol házról házra járva. Sokfelé farsangoló elemekkel bővült ki.[5]
- Dorottya-ház: Csokonai Dorottyájáról elnevezett ház Kaposváron.
- Dolly bárány, az első klónozott emlős
- Dolly Roll: magyar popzenekar
- Dorotea község: település Svédországban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Ladó-Bíró, 162. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 161. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 242. old.
- ↑ a b c d e f g Fercsik-Raátz, 101. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ a b c d Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250