Dunai iskola
A dunai iskola a 16. század első felében uralkodó festészeti irányzat a gótikának a német reneszánszba, majd barokkba való átmenete idején Regensburg és Passau környékén.
Az iskola jellemzése
[szerkesztés]Fő jellemzője a táj gazdag részleteinek megfestése, melyek itáliai hatásokat is mutatnak. Messzemenően az ember és a táj egységes hangulatának ábrázolására törekedtek. Az emberi alakok különös mozgalmassága, erdős és hegyes tájak jellemzik.[1]
Ezen iskola legkiválóbb képviselői: Albrecht Altdorfer és Wolf Huber. Kívülük még jó néhány festőt emlegetnek a dunai iskolával összefüggésben, például id. Jörg Breu, Hans Burgkmair, id. Lucas Cranach, Augustin Hirschvogel, ifj. Rueland Frueauf, Christoph Schwarz, sőt a híres Albrecht Dürer neve is szóba kerül. A dunai iskola festőinek legtöbb művét a müncheni Alte Pinakothek őrzi. Hazánkban a magyarországi oltárképfestésben M S mester a dunai stílusirányzat képviselője. M. S. mester fennmaradt műveinek többsége (4 műtárgy) az esztergomi Keresztény Múzeumban látható, leghíresebb képét, a Vizitációt, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Jézus születése c. képét a hontszentantali plébániatemplomban őrzik[forrás?].
Galéria
[szerkesztés]-
id. Lucas Cranach: Aranykor -
Hans Burgkmair: Szt. János Patmosz szigetén (oltárkép, részlet) -
Wolf Huber: Jézus búcsúja az asszonyoktól -
ifj. Rueland Frueauf: Vadkanvadászat -
Albrecht Altdorfer: Nagy Sándor csatája -
A. Altdorfer: Erdei táj Szent György sárkány elleni küzdelmével -
A. Altdorfer: Tájkép a szatírcsaláddal -
A. Altdorfer: Zsuzsanna a fürdőben és a vének
.jpg)
_-_Google_Art_Project.jpg)
Források
[szerkesztés]- ↑ Művészeti kislexikon, i.m.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. dunai iskola lásd 570. p.
- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. dunai iskola lásd 53. p. ISBN 963-13-5534-9
