Ugrás a tartalomhoz

Egyetemes irodalomtörténet (Heinrich)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyetemes irodalomtörténet
Sérült borítású kötetek
Sérült borítású kötetek

SzerzőHeinrich Gusztáv (szerk.)
Első kiadásának időpontja19031911
Nyelvmagyar
Témaköra világ irodalmainak története az ókortól a 19. század végéig
Műfajirodalomtörténet
Részei4 kötet
Kiadás
Magyar kiadásFranklin Társulat, Budapest
Külső hivatkozásI., II., III. kötet

A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története, és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt készült nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Leírás

[szerkesztés]

Az 1903 és 1911 között a Franklin Társulat gondozásában megjelent alkotás 4 nagy alakú kötetben, mintegy 3.000 oldal terjedelemben mutatja be a világ népeinek szépirodalmát a 19. század végéig bezárólag. A jó minőségű, fényezett papírra nyomott köteteket gazdag kapcsolódó irodalomtörténeti képi anyag díszíti.

Az első kötetben a távol-keleti- (indiaiak, kínaiak, japánok), és közel-keleti népek (egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények) irodalmának hosszabb-rövidebb ismertetése után „Hellének” cím alatt Hegedűs István mutatja be mintegy 270 oldalban az ókori görög irodalmat. Ezt követően Pecz Vilmos vázolja fel jóval rövidebb terjedelemben a középkori, úgynevezett bizánci irodalmat, és az újgörög irodalmat.

A második kötet Csengery János rövid, mindössze 100 oldalas római irodalomtörténetével kezdődik, majd néhány kisebb fejezet (ókeresztény irodalom, provanszálok, katalánok) után Haraszti Gyula dolgozza fel 280 oldalban a francia irodalom teljes történetét. Ezt Radó Antal 150 oldalas olasz irodalom- és Philipp August Becker 80 oldalas spanyol irodalomtörténete követi. Huszár Vilmos 40 oldalban mutatja be a portugál irodalmat, majd Alexics György 80 oldalban a román irodalmat. A kötet Gombocz Zoltán rétoromán irodalomtörténeti vázlatával zárul.

A harmadik kötet a szerkesztő rövid tanulmányával kezdődik, amely a kelta irodalommal kapcsolatban közöl gondolatokat. (A mű valójában nem-igen ismerteti a kelta irodalmat). Ezután Petz Gedeon és Erdélyi Károly a dán-, a norvég-, és a svéd irodalom történetét tekinti át összességében mintegy 130 oldalon. Petz Gedeon és Voinovich Géza mutatja be 180 oldalban az angol-, Nagy Zsigmond 50 oldalban a holland irodalmat. Végül a szerkesztő 300 oldalas német irodalomtörténeti dolgozata kapott helyet a kötetben.

A negyedik, záró kötet a különböző kis finnugor népek irodalmainak áttekintése után Pröhle Vilmos 80 oldalas török-, Laufer Bertold 40 oldalas mongol- és 30 oldalas mandzsu irodalomtörténetét tartalmazza. Ezt követően Brückner Sándor 70 oldalas orosz-, Franko István 30 oldalas ukrán-, Brückner Sándor 60 oldalas lengyel-, Cerny Adolf 10 oldalas szorb-, Novák Ernő 60 oldalas cseh-, Skultéty József 20 oldalas szlovák- és Prijatelj Iván 10 oldalas szlovén irodalomtörténeti feldolgozása olvasható. A kötetet a délszláv irodalom bemutatása zárjaː Popovic Pál 60 oldalban a szerb- és a horvát irodalom, míg Atanasov Angyal 40 oldalban a bolgár irodalom főbb vonásait foglalja össze.

A nagy mű napjainkig nem rendelkezik reprint kiadással, viszont az első három kötet elektronikus formában elérhető az Internet Archive oldalán (ld. a táblázatban).

Kötetbeosztás

[szerkesztés]
Kötetszám
Kötetcím[1]
Népek
Kiadási év
Oldalszám
Képek
Elektronikus elérhetőség
I. kötet Keleti népek, hellének indiaiak, kínaiak, japánok, egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények, görögök 1903 742 o. 40 műmelléklettel és 238 szövegképpel Internet Archive
II. kötet Rómaiak, románok rómaiak, provanszálok, katalánok, franciák, olaszok, spanyolok, portugálok, románok, rétorománok 1905 915 o. 31 műmelléklettel és 218 szövegképpel Internet Archive
III. kötet Kelták, germánok kelták, izlandiak, dánok, norvégok, svédek, angolok, hollandok, németek, mandzsuk, oroszok, ukránok, lengyelek, szorbok, csehek, szlovákok, szlovének, szerbek, horvátok, bolgárok 1907 680 o. 35 műmelléklettel és 148 szövegképpel Internet Archive
IV. kötet Ural-Altajiak, szlávok finnek, volgaiak, szamojédok, törökök, mongolok 1911 746 o. 26 műmelléklettel és 126 szövegképpel

A tervezett V. kötet

[szerkesztés]
Az első kötet címlapja

A sorozatnak tervbe volt véve egy V. kötete is, és egy 1913-as Könyvjegyzék „sajtó alatt” minősítéssel jegyzi fel kínálatában. A kötetet Négyesy László irodalomtörténész írta volna meg, és címe „A magyarok irodalma” lett volna.[2] (A mű terve szerepel Petrik Géza Magyar Könyvészetében is.)[3] A kötet kiadásáról nincs későbbi információ – feltehetően az 1914-ben kitört első világháborús gazdasági nehézségek miatt nem jelent meg. Esetleges kéziratáról sincs forrás.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Eredeti helyesírással.
  2. Könyvjegyzék 1913, Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda és Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részvénytársaság, Budapest, 66. o.
  3. Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 320. o.
  • Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909.   → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]