Egyháznagyszeg

	Egyháznagyszeg
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 18° 10′ 52″48.097900°N 18.181200°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 18° 10′ 52″48.097900°N 18.181200°E
	Egyháznagyszeg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Egyháznagyszeg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Egyháznagyszeg^[1] (szlovákul Kostolný Sek) Nagysurány város része, egykor önálló település Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

A Kisalföldön, Nagysurány központjától 1 km-re északra a Nyitra jobb partján fekszik.

Története

A falu területén a legkorábbi leletek a bronzkorig nyúlnak vissza. A települést 1221-ben II. András királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekséget megerősíti birtokaiban. Ebben a község neve Zeg néven tűnik fel. Egykori pálos kolostorát a Hont-Pázmány nembeli^[forrás?] Ladomér esztergomi érsek építtette a 13. században.

A mai temető területén végzett ásatások során Zsigmond korabeli pénzérmék kerültek elő. Legutóbb 2009-ben találtak Rákóczi korabeli rézpénz éremleletet, mely több mint 1700 darabot számlált.^[2] Főbb birtokosai közül a Turcsányi család kúriát is épített itt.

Fényes Elek szerint "Nagyszeg, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Surányhoz 1/4 mfdnyire: 229 kath., 7 zsidó lak. első osztálybeli határral. F. u. többen. Ut. p. Érsekujvár." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.

Népessége

Őshonos magyar lakossága a török korban jelentősen megfogyatkozott. A 18. század kezdetétől betelepülő morva népesség azután nagyrészt magába olvasztotta magyar lakosságát.

1910-ben 950, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben Nagysurány 10 491 lakosából 10 206 szlovák, 88 magyar és 67 cseh volt.

Nevezetességei

Rózsafűzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1878-ban épült.
Új katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt kápolnája az 1920-as években épült.
Egykori pálos kolostora a 13. században épült késő román stílusban. A kolostor U alakú volt, a dél szárnya emeletes, melyhez a saroknál csatlakozott a templom. A 17. században a törökök elfoglalták a kolostort, így a pálosok Máriacsaládra menekültek. A törökök a kolostorból istállót csináltak, majd amikor 1683-1685 között végleg elhagyni készültek a területet, a kolostort felgyújtották. Az eredeti épületből csak a templomtorony maradt meg, amelyet 1878-ban a hívek lebontottak és maradványaiból építették fel az új egyháznagyszegi templomot.

Jegyzetek

↑ A kötőjel nélküli formát 1911-ben hirdették ki hivatalosan. Hivatalos magyar nevét az 1898: IV. törvénycikk alapján az 1911. évi Belügyi Közlöny (XVI/21, 191; május 21. Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) hirdette ki. Lásd még: 16,520/1909. B. M. szám
↑ https://index.hu/bulvar/2009/06/10/egy_zsak_aranypenzt_talaltak_nagysuranynal/
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Furman, M. - Budaj, M. - Hunka, J. 2013: Rákociho poltury zo Šurian - Kostolného Seku. Bratislava
Ivan Cheben 1996: Laténsky kostrový hrob zo Šurian-Kostolného Seku. AVANS 1994, 98.
1911 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, I/318-319.

További információk

[1] A kötőjel nélküli formát 1911-ben hirdették ki hivatalosan. Hivatalos magyar nevét az 1898: IV. törvénycikk alapján az 1911. évi Belügyi Közlöny (XVI/21, 191; május 21. Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) hirdette ki. Lásd még: 16,520/1909. B. M. szám

[2] ttps://index.hu/bulvar/2009/06/10/egy_zsak_aranypenzt_talaltak_nagysuranynal/

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]