Egyháznagyszeg
Egyháznagyszeg | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 115 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 18° 10′ 52″48.097900°N 18.181200°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 18° 10′ 52″48.097900°N 18.181200°E | |
Egyháznagyszeg weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyháznagyszeg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Egyháznagyszeg[1] (szlovákul Kostolný Sek) Nagysurány város része, egykor önálló település Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Kisalföldön, Nagysurány központjától 1 km-re északra a Nyitra jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területén a legkorábbi leletek a bronzkorig nyúlnak vissza. A települést 1221-ben II. András királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekséget megerősíti birtokaiban. Ebben a község neve Zeg néven tűnik fel. Egykori pálos kolostorát a Hont-Pázmány nembeli[forrás?] Ladomér esztergomi érsek építtette a 13. században.
A mai temető területén végzett ásatások során Zsigmond korabeli pénzérmék kerültek elő. Legutóbb 2009-ben találtak Rákóczi korabeli rézpénz éremleletet, mely több mint 1700 darabot számlált.[2] Főbb birtokosai közül a Turcsányi család kúriát is épített itt.
Fényes Elek szerint "Nagyszeg, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Surányhoz 1/4 mfdnyire: 229 kath., 7 zsidó lak. első osztálybeli határral. F. u. többen. Ut. p. Érsekujvár." [3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]Őshonos magyar lakossága a török korban jelentősen megfogyatkozott. A 18. század kezdetétől betelepülő morva népesség azután nagyrészt magába olvasztotta magyar lakosságát.
1910-ben 950, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben Nagysurány 10 491 lakosából 10 206 szlovák, 88 magyar és 67 cseh volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Rózsafűzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1878-ban épült.
- Új katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt kápolnája az 1920-as években épült.
- Egykori pálos kolostora a 13. században épült késő román stílusban. A kolostor U alakú volt, a dél szárnya emeletes, melyhez a saroknál csatlakozott a templom. A 17. században a törökök elfoglalták a kolostort, így a pálosok Máriacsaládra menekültek. A törökök a kolostorból istállót csináltak, majd amikor 1683-1685 között végleg elhagyni készültek a területet, a kolostort felgyújtották. Az eredeti épületből csak a templomtorony maradt meg, amelyet 1878-ban a hívek lebontottak és maradványaiból építették fel az új egyháznagyszegi templomot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kötőjel nélküli formát 1911-ben hirdették ki hivatalosan. Hivatalos magyar nevét az 1898: IV. törvénycikk alapján az 1911. évi Belügyi Közlöny (XVI/21, 191; május 21. Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) hirdette ki. Lásd még: 16,520/1909. B. M. szám
- ↑ https://index.hu/bulvar/2009/06/10/egy_zsak_aranypenzt_talaltak_nagysuranynal/
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Furman, M. - Budaj, M. - Hunka, J. 2013: Rákociho poltury zo Šurian - Kostolného Seku. Bratislava
- Ivan Cheben 1996: Laténsky kostrový hrob zo Šurian-Kostolného Seku. AVANS 1994, 98.
- 1911 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, I/318-319.