Ugrás a tartalomhoz

Eisemann Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eisemann Mihály
Született1898. június 19.
Budapest vagy Paripás[m 1]
Elhunyt1966. február 15. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásazeneszerző, karmester, zongorista
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–)
SírhelyeFarkasréti temető (33/3-2-32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Eisemann Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/3-2-32

Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest vagy Paripás,[m 1] 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.[1]) magyar zeneszerző, karmester, zongorista. Szerzői azonosítója IPI 00009131811

Életpályája

[szerkesztés]
Eisemann Mihály emléktáblája egykori lakhelyén, a Bimbó út 3. szám alatt

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva (1876-1941)[2][3] gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni[4] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.[5] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt, sok időt töltött gárdonyi nyaralójában. Kedvenc saját szerzeménye: Mondja, mi ragyog a szemén (1936).

Művei

[szerkesztés]

Filmzenék

[szerkesztés]
  • Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
  • Er und sein Diener (1931) Német film
  • Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Kísértetek vonata (1933)
  • Trenul fantoma (1933) Francia film
  • Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
  • A miniszter barátja (1939)
  • Vadrózsa (1939)
  • Tokaji aszú (1941)
  • Egy csók és más semmi (1941)
  • Édes ellenfél (1941)
  • Kölcsönkért férjek (1942)
  • Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
  • Makrancos hölgy (1943)
  • Családunk szégyene (1943)

Operettek

[szerkesztés]
Mű címe Szövegíró Bemutató ideje Színház
Miss Amerika Szövegkönyv: Szilágyi László 1929. január 12. Fővárosi Operettszínház
Alvinczi huszárok Szövegkönyv: Szilágyi László 1930. április 30. Király Színház
Zsákbamacska Szövegkönyv és vers: Szilágyi László 1931. november 25. Pesti Színház
Amerikai lányok (egy betétdal) társzeneszerző: Sándor Jenő Adaptáció: Bús Fekete László, vers: Szenes Andor és dr. Weiner István 1931. Király Színház
Egy csók és más semmi Szövegkönyv: Éri Halász Imre– vers: Békeffi István 1932. május Magyar Színház
A cirkusz csillaga (társzeneszerző: Komjáti Károly) Szövegkönyv: Bus-Fekete László, vers: Békeffi István 1934. július Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban
Vadvirág Anday Ernő–Szilágyi László, versek: Harmath Imre 1934 Andrássy-úti Színház[6]
Én és a kisöcsém Szövegkönyv és vers: Szilágyi László 1934. december Fővárosi Operettszínház
Ezüstmenyasszony Szövegkönyv: Bús-Fekete László, Góth Sándor, Szilágyi László 1935. december 19. Royal Színház
Meseáruház Szövegkönyv: Szilágyi László 1936 Fővárosi Operettszínház
Kávé habbal Szövegkönyv: Barabás Pál– vers: Harmat Imre 1938 Royal Színház
Handa Banda Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Szilágyi László-Kristóf Károly 1940. január 26. Fővárosi Operettszínház
Tokaji aszú Szövegkönyv: Szilágyi László 1940. március Fővárosi Operettszínház
Angóramacska Szövegkönyv: Szilágyi László és Kellér Dezső 1940. április Vígszínház
XIV. René Szövegkönyv és vers: Harsányi Zsolt– szövegkönyv: Zágon István 1940. szeptember Vígszínház
Fiatalság-bolondság Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Kristóf Károly–vers: Kellér Dezső 1940. október 25. Fővárosi Operettszínház
Leány a talpán Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve) 1942. május Vidám Színház
Egy boldog pesti nyár (társzeneszerző: Buday Dénes és Fényes Szabolcs) Szövegkönyv: Orbók Attila (álnév: Békeffi István) vers: Mihály István 1943. április 14. Fővárosi Operettszínház
Fekete Péter Vers: Zágon István Szövegkönyv: Somogyi Gyula 1943. június 1. Vígszínház
Őfelsége, a mama Szövegkönyv és vers: Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) 1944. április Új Magyar Színház
Bástyasétány 77.[7] Szövegkönyv: Baróti Géza–vers: Dalos László 1958 Fővárosi Operettszínház
Füredi Annabál Szövegkönyv: Baróti Géza, vers: Dalos László ?? ??

Slágerek

[szerkesztés]
  • A vén budai hársfák
  • Ámor, a szerelmesek cinkosa
  • Csopak, Somló, Badacsony
  • Így szép
  • Lecsó
  • Negyvenhatos sárga villamoson
  • Holdas éj a Dunán
  • Május van, az orgona virágzik
  • Vasárnap délután
  • Ott maradt Budán a szívem
  • Jó volna boldog lenni teveled
  • Én minden rosszat
  • Minek is van szerelem
  • Mia bella szinyorina
  • János legyen fenn a János hegyen
  • A szívemben egy szoba kiadó
  • Kié vagy, mondd
  • Mért vagy a másé?
  • Gyűlölöm magát
  • Szeretem én az uramat
  • Van, aki bevallja
  • Szeret-e még?
  • A lehulló falevelet
  • Szerelmes lettem magába
  • Fodros szoknya
  • Szeressen úgy, ahogy csak tud
  • Jaj, de jó a habos sütemény
  • Bőg a tehén
  • Köszönöm, hogy imádott
  • Pá, kis aranyom
  • Rózsa, rózsa bazsarózsa
  • Becsíptem, mint egy potyka
  • Csa-csa-csak egy cseppet ittam
  • Hosszú az éjszaka
  • Maga nős ember
  • Egy kis rúzs
  • Egy csók és más semmi
  • Ha valaki szereti az urát
  • Hallod-e Rozika te
  • Egy kis édes félhomályban
  • A pénz beszél
  • Megöl a szerelem
  • Száll a hinta
  • Szegény ártatlan kislány
  • Aki autón járni óhajt
  • Holdvilágos éjszakán

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Házasságkötési anyakönyvi kivonatában Budapest szerepel, a legtöbb Eisemann-nal foglalkozó lexikon Paripást jelöli meg születési helyéül. Halotti anyakönyvi bejegyzésében szintén Paripást nevezik meg születési helyeként.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eisemann_Mihály&oldid=27556201”