Ugrás a tartalomhoz

Ergani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ergani عثمانيه Osmaniye (Erxenî)
Közigazgatás
Ország Törökország
TartományDiyarbakır
Rangváros
Irányítószám21950
Népesség
Teljes népesség130 105 fő (2018)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″38.269167°N 39.761667°EKoordináták: é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″38.269167°N 39.761667°E
Ergani عثمانيه Osmaniye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ergani عثمانيه Osmaniye témájú médiaállományokat.

Ergani (török nyelven: عثمانيه Osmaniye, kurd nyelven: Erxenî, korábban Arghni vagy Arghana néven volt ismert) település Törökország Diyarbakır tartományában.

Története

[szerkesztés]

Ergani nevét az örmény archívumokban Arkni/Argni néven említették először. Kr. e. a harmadik évezredben Ergani és Mezopotámia között virágzó kereskedelem folyt. A közelben található réz- és krómbányák ércét már a korai időkben a dél-iraki Urukba szállították, mivel Erganit és Urukot a közeli Eufrátesz folyó kötötte össze, melyen a hajók néhány hét alatt könnyedén szállítottak több tonna rézércet Uruk felé, vagy gabonát Anatólia felé.

Ergani a 19. század közepén már közigazgatási és rézbányászati központ volt. A régi Erganiból és Ergani egykori erődjéből azonban mára csak egy torony romjai maradtak fenn. Az egykori erődről részletesen Evlija Cselebi számolt be utazásai során.

Ergani oszmán korszakából máig 10 mecset, 3 örmény templom, 1 protestáns kápolna, 3 fürdő és szökőkutak maradtak fenn.

Çayönü

[szerkesztés]

Ergani közelében, a várostól délnyugatra, Sesverenpınar falu mellett, a Hilar-sziklák között között található a Çayönü-domb, mely az itt végzett régészeti feltárások alapján Kr. e. 7500 és 5000 között folyamatosan lakott volt. A kor egyik legjelentősebb régészeti leletének számító korabeli lakóhely, melyről mint az újkőkorszak korai városáról létezik bizonyíték, mely időben a nomád vadász-gyűjtögetők elkezdtek egy helyen letelepedni. Çayönü a neolitikum egyik legnagyobb és legjobban megőrzött helyszíne. Az itt végzett ásatásokat 1963-ban kezdte meg az isztambuli és a chicagói egyetem, az ásatások máig folynak.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Çayönü-domb régészeti lelőhely
  • Mecsetek
  • Örmény templomok

Források

[szerkesztés]