Euagriosz Szkholasztikosz
| Euagriosz Szkholasztikosz | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 536 vagy 537 Epifania (ma Hamá) |
| Elhunyt | 600 körül (kb. 60 évesen) Antiokheia |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | egyháztörténelem |
| Jelentős munkái | Egyháztörténelem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Euagriosz Szkholasztikosz témájú médiaállományokat. | |
Euagriosz Szkholasztikosz (Ευάγριος Σχολαστικός, Evágriosz Szholasztikósz, latinul: Evagrius/Euagrius Scholasticus), (536[1] vagy 537[1] – 600 körül[1]) bizánci történetiró.
Élete és műve
[szerkesztés]Epiphaniában (ma Hamá, Szíria) született. Ügyvédként működött, de jártas volt a nyelvészetben és az ékesszólástanban is, ezért nevezték Szkholasztikosznak. Egyetlen fennmaradt műve az Egyháztörténelem, amely 6 kötetben dolgozza fel a 431 és az 594 közötti eseményeket. Művét nyomtatásban először a párizsi könyvtár kézirata után Robert Estienne adta ki görögül 1544-ben.[1]
Magyarul
[szerkesztés]- Evagriosz Pontikosz a gondolatokról; ford., tan. Baán Izsák; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél 2006 (Lectio divina)
- Eulogioshoz; ford., bev., jegyz. Bara Péter; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél 2012 (Lectio divina)
- A szerzetes praktikosz záz fejezet a lelki életről; bev., jegyz. Gabriel Bunge, ford. Szabó Ferenc Miklós; Bencés, Pannonhalma, 2014
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Euagrius, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 22.
