Ugrás a tartalomhoz

Ezüstsirály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüstsirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. argentatus
Tudományos név
Larus argentatus
Pontoppidan, 1763
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat és Ezüstsirály témájú kategóriát.

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Erik Ludvigsen Pontoppidan dán püspök és ornitológus írta le 1763-ban.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Larus argentatus argentatus Pontoppidan, 1763
  • Larus argentatus argenteus C. L. Brehm & Schilling, 1822[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok, folyótorkolatok és édesvízi tavak, valamint nádasok és mezőgazdasági területek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, ritka kóborló, elsősorban télen.[5] Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 138-150 centiméter. A tojó tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet.[5] A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.

Egy kifejlett...
... és egy fiatal példány

Életmódja

[szerkesztés]

Magvakkal, termésekkel, férgekkel, rovarokkal, csigákkal, kagylókkal, más gerinctelenekkel, halakkal, kisemlősökkel, tojásokkal, fiókákkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik

Sikeres vadászat...
... és repülés közben

Szaporodása

[szerkesztés]

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

A bokor alatt eldugott fészek...
a tojása, fiókával
és az etetése

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források

[szerkesztés]
Ezüstsirály a Nederlandsche Vogelen műben, 1797

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ezüstsirály&oldid=24868370”