Ugrás a tartalomhoz

Felsővámos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővámos (Horné Mýto)
Felsővámos zászlaja
Felsővámos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1406
PolgármesterAlmási Ernő
Irányítószám930 13
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség905 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület12,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″48.010278°N 17.754444°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″48.010278°N 17.754444°E
Felsővámos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővámos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővámos (1899-ig Vámosfalu, szlovákul Horné Mýto) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

Felsővámoson jó ideje létezik gólyafészek, amely ma egy alátétre van áthelyezve. 2013-ban 4 fióka kelt ki, de egy elpusztult. 2014-ben 3, 2015-ben 1 fiókát neveltek fel, azóta sajnos csak szórványos adatok vannak a jelenlétükre.[2]

Története

[szerkesztés]

A falu neve már az 1268-as pápai tizedjegyzékben felbukkan Wamus néven. Más források szerint csak 1406-ban említik először. A település a középkorban vámszedőhely volt. 1553-ban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály 3 portával birtokos a faluban. 1683. február 23-án a török rajtaütött a településen, kirabolta, felégette és 104 helyi lakost, akik nem tudtak időben elmenekülni fogságba hurcolt. A 17. század végén a Pálffy család birtoka lett.

Mai római katolikus templomát a régi helyén 1775-ben építették barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban átalakították. 1828-ban Felsővámos 67 házában 485 lakos élt.

Vályi András szerint "VÁMOSFALU. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vásárúthoz nem meszsze, és annak filiája; postája is vagyon, határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye kevés, gyakran károkat szenyvednek az áradások miatt, piatzok Szerdahelyen van."[3]

Fényes Elek szerint "Vámosfalu, Poson m., magyar falu, a kis Duna szigetjében, Vásáruthoz 1 fertálynyira: 492 kath., 10 zsidó lak. Kétnyomásu határa termékeny; rétje kevés; fája elég. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Komárom."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Vásárút községgel egyesítették Trhové Mýto néven, 1990 óta újra külön községek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 957 lakosából 873 magyar és 62 szlovák volt.

2021-ben 905 lakosából 771 (+29) magyar, 114 (+8) szlovák, 3 (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Horné Mýto
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővámos témájú médiaállományokat.