Ugrás a tartalomhoz

Frankfurt (Oder)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder) címere
Frankfurt (Oder) címere
Frankfurt (Oder) zászlaja
Frankfurt (Oder) zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
KerületFrankfurt
JárásBrandenburg (1990–, status quo)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1225
PolgármesterMartin Patzelt (CDU)
Irányítószám15201–15236
Körzethívószám
  • 0335
  • 033605
RendszámFF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség58 230 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19–135 m
Terület147,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″52.342083°N 14.551667°EKoordináták: é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″52.342083°N 14.551667°E
Frankfurt (Oder) (Brandenburg)
Frankfurt (Oder)
Frankfurt (Oder)
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Frankfurt (Oder) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frankfurt [ˈfʁaŋkfʊət] vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Fekvése

[szerkesztés]

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján fekszik, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köti össze a városrésszel.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

  • Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
  • A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
  • A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
  • Emlékművek:

Története

[szerkesztés]

Lengyelország 1225–1249
Brandenburg 1249–1373
 Cseh Királyság 1373–1415
Brandenburg 1415–1701
 Porosz Királyság 1701–1871
Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
 Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
 Németország 1990–

Városháza

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került.

2001-ben nagymértékű lakásbontási program vette kezdetét, melynek során számos, az NDK-s időkben épült panelházat bontottak el. 2005-ig mintegy 3500 lakással lett kevesebb a városban.

Vallások

[szerkesztés]

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok.

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben egy pogrom alkalmával legyilkolták őket, de nemsokára újabb zsidók költöztek a városba. 1561-ben az izraelita hitközség már rendelkezett zsinagógával, 1697 és 1699 között pedig Németországban először itt nyomtatták ki a Talmudot.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
  • A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
  • Folyami kikötő.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)