Gázai Szent Dórotheosz
Gázai Szent Dórotheosz | |
Szent Dorotheosz. (Athoszi festmény, 1547) | |
szerzetes | |
Születése | |
kb. 505 Antiokheia | |
Halála | |
kb. 565 (kb. 60 évesen) Gáza | |
Tisztelete | |
Egyháza | Görög ortodox egyház |
Tisztelik | Ortodox kereszténység Római katolikus egyház |
Ünnepnapja | június 18. Ortodox kereszténység június 5. Római katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai Szent Dórotheosz témájú médiaállományokat. |
Gázai Szent Dórotheosz vagy Remete Szent Dórotheosz (ógörögül: Δωρόθεος τῆς Γάζης, latinul: Dorotheus), (kb. 505 – kb. 560[1]/565) palesztinai szerzetes, egyházi író.
Élete
[szerkesztés]Dórotheosz a VI. század elején született antiochiai jómódu keresztény családból.[2] Gyermekkorában állítólag nem szeretett tanulni ("Inkább kígyót fogok a kezembe, mint könyvet" mondogatta).[1] 525 körül belépett a thawatai oázisban épült, Szeridosz apát által vezetett monostorba.[2] Itt Nagy Szent Barszanophiosz és a prófétának nevezett János közelébe került,[3] akikben a közösség igazi vezetőit tisztelte, annál is inkább, mert Dorotheosz éppen e két mesterre bízták.[2] Írásban érintkeztek, és a megmaradt levelekből, rövid jegyzetekből rekonstruálható a fiatal szerzetes érdeklődésének folyamata.[2] A kolostorban vasakaratával fokozatosan legyőzte saját restségét a tanulásban is – olykor az étkezése és a pihenése kárára.[1] Dorotheosznak fokozatosan el kellett szakadnia mindenkitől, gyakorolnia magát az engedelmességben, alázatban és a belső önmegtagadásban.[2] Minden gondolatát őszintén feltárta elöljáróinak és teljesen az ő utasításukra hagyatkozott.[1] A kemény külső vezekléseket a tanult Dorotheosz nehezen nagyon bírta, ezért segítséget kapott, hogy legyőzze a kétségbeesés kísértését, megszabaduljon szorongatásaitól.[2] Közben portáskodott, betegeket ápolt, végezte a vendégfogadás teendőit.[2]
Az apát parancsára és fivére segítségével kórházat épített a monostor mellett a beteg testvéreknek.[2] Több társa már ekkor igényelte Dorotheosz lelki irányítását és tanácsait.[2] 540-ben a inclusus Barnaszuphiosz teljesen megszakított minden kapcsolatot környezetével, Szeridosz apát pedig meghalt.[2] Ekkor – ismeretlen okból – Dorotheosz elhagyta a monostort, és két újat alapított Gázában és Maiumában.[2] Valamikor 560 és 580 között halt meg.[2] Sírja és monostora valószínűleg akkor pusztult el, amikor az arabok 634-ben elfoglalták Gázát.[2]
Munkássága
[szerkesztés]Didaskalia címen maradt fenn Dorotheosz 23[3]/24[2] lelki – szerzetesekhez intézett – tanítása, valamint néhány 8 levele.[3] Már a VI. században rendkívül ismert lett Palesztinában, a VII. században Bizáncban is.[2] Sztudita Szent Theodórosz szintén hozzájárult a népszerűsítéshez, eloszlatva egy Dorotheosszal kapcsolatos tévedést.[2] Nyugaton az itáliai baziliták ismertették meg Dorotheosz lelki tanítását. Hatása kimutatható a jezsuiták lelkiségében is.[2]
Dórotheosznak Szent Doszitheuszról szóló életrajzát tanítványai jegyezték le.[2] A mű egyszerű stílusával és mély lelki tartalmával az Apophthegmata Patrum világát idézi fel.[2]
Történetek életéből
[szerkesztés]- Saját maga mesélte, hogy milyen módon gyakorolta az önlegyőzést: „Későn este utasok értek a kolostorba; fogadi kellett őket. A tevehajcsárok még azután érkeztek; őket is el kellett látni. Amikor hajnalban zsolozsmára hívtak, elnyomott a fáradság és kivert a láz. Újra elaludtam. Azután nagyon elkeseredtem, hogy lustaságból elestem a zsolozsmától. Most megkértem egy testvért (szerzetest), költsön fel, és egy másikat, tartson ébren a templomban. S biztosítlak benneteket, ezeket a testvéreket úgy tiszteltem, mintha megmentették volna lelkemet.”[1]
Idézetek
[szerkesztés]- „Aki komolyan rajta van, hogy lemondjon saját akaratáról, a lelki béke áldott honába ér.”[1]
- „A régi [sivatagi] atyák nagy békességben éltek, mivelhogy mindent Isten kezéből fogadtak.” (idézi Liguori Szent Alfonz[4])
Jegyzetek
[szerkesztés]Művei magyarul
[szerkesztés]- Gázai Szent Dórotheosz szerzetesi tanításai; ford., bev., jegyz. Baán Zs. Izsák; Jel, Bp., 2015 (Ókeresztény örökségünk), ISBN 9786155147548, 272 p.
Források
[szerkesztés]- Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, I. kötet A–K. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2
- Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8
- Szentek élete az év minden napjára III., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933
- Liguori Szent Alfonz: Megegyezés Isten akaratával, fordította Dombi Márk S. O.Cist., Jel Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 978 615 5147 04 3 [a könyv a Korda által 1941-ben kiadott fordítás javított változata]
- Dorothei episcopi Tyri qui sub Constantino magno vixit, De vita ac morte Prophetarum et Apostolorum, Synopsis Parisiis 1560