Ugrás a tartalomhoz

Gelénes-Beregdaróci Természetvédelmi Terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelénes-Beregdaróci Természetvédelmi Terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület11,59 km²
Gelénes-Beregdaróci Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Gelénes-Beregdaróci Természetvédelmi Terület
Gelénes-Beregdaróci Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 16″, k. h. 22° 28′ 45″48.187742°N 22.479262°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 16″, k. h. 22° 28′ 45″48.187742°N 22.479262°E
Kereklevelű harmatfű, tőzegorchidea és tőzegáfonya társulás a lápban

A Gelénes-Beregdaróc kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen található az utolsó jégkorszakból visszamaradt dagadólápok máig fennmaradt darabja a Nyirjes-tó. Ezek a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet legféltettebb kincsei. E hidegidőszaki reliktumok máig őrzik a régmúltból visszamaradt növény- és állatvilág maradványait. Fennmaradásukat a Szatmár-Beregi-síkság klímájának, valamint az őket körülvevő erdők által létrehozott sajátos mikroklímájának köszönhetik. Hasonló jellegű társulások hazánkban csak az Északi-középhegységben, határainkhoz legközelebb pedig a Kárpátokban találhatók.

Leírása

[szerkesztés]

A Nyírjes-tó Beregdaróc határában 3,2 hektáron terül el. A lápot sűrűn benőtt növényzet szövi át, szomszédjához, a Bábtavához hasonlóan. A lápra girbegurba padló visz fel. A valamikor még egyenes padlót maga a láp tette ilyen girbegurbává, mivel a Nyirjes-tó egy része dagadó tőzegmohaláp. Egyrészt azért is dagad az úszóláp, mivel vízbe merült részei duzzadnak mint a szivacs, és azért is, mivel a rajta megtelepedett növények is folytonosan magasítják, vagyis alul is fölül is folytonosan növekszik.

A Nyírjes dagadólápja 2 hektárnyi területű, s az itt végzett pollenvizsgálatok korát 9000 évre becsülték. A láp az 1980-as évek nagy szárazságaikor már egyszer közel állt a pusztuláshoz. Ekkor a szárazság miatt visszaszorult rajta a tőzegmoha és már-már kipusztult róla a ritka tőzegáfonya is, és félő volt az is, hogy az úszó lápsziget is megfeneklik, ezért 1986-ban mesterségesen kezdték pótolni a láp vizét. Azóta lassan visszaállt a vízmagasság és a biológiai egyensúly is.

A dagadólápra a veszélyes, elnyeléssel fenyegető semlyék miatt sem ember, sem állat nem jár be, háborítatlanul élhet rajt a növény és állatvilága.

Növényvilága

[szerkesztés]

A lápon él többek között a kereklevelű harmatfű is, mely ugyan az emberre nem jelent veszélyt, de annál inkább az apró rovarokra, mivel rovarevő.

A láp másik különlegessége a gyilkos csomorika, melynek nedve már az emberre is ártalmas. Ha igaz a leírás, akkor Claudius ennek a főzetével gyilkolta meg Hamlet atyját.

A láp növényei közt található még a tőzegeper, tőzegpáfrány és a tőzegorchidea és a gyapjúsás is.

Állatvilága

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]