Geszti József (orvos)
| Geszti József | |
| Született | Gescheit József 1878. május 2. Nagytapolcsány |
| Elhunyt | 1945. június 4. (67 évesen)[1] Debrecen[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szántó Margit (h. 1907–1945) |
| Gyermekei | két gyermek: Geszti Olga |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Geszti József, születési és 1906-ig használt nevén Gescheit József[2] (Nagytapolcsány, 1878. május 2. – Debrecen, 1945. június 4.) főorvos, tüdőgyógyász, egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, Geszti Olga (1910–1980) hematológus, sugárbiológus apja.
Életpályája
[szerkesztés]Gescheit Márk kereskedő és Schachter Amália fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Besztercebányai Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1896), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Pályája elején Korányi Sándor tanítványa volt. 1904 és 1907 között a budakeszi Erzsébet-királyné Szanatórium segédorvosaként működött. 1907 márciusában nyílt meg a gyulai József főherceg Szanatórium, melynek első igazgatójává választották. A József királyi herczeg Szanatórium-Egyesület igazgatótanácsa 1912 elején áthelyezte a debreceni Auguszta Szanatóriumhoz. 1912 októberében államvasúti orvosi tanácsadói kinevezésben részesült.[3] 1918 márciusában a tüdővész elleni küzdelem terén kifejtett önzetlen és kiválóan eredményes működése elismeréséül megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.[4] 1932 januárjában a közegészségügyi szolgálat terén negyedszázadon át kifejtett értékes munkásságáért a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.[5] A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesülete 1932. június 22-én alelnökévé választotta. 1933-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karán A tüdő tuberculosisáról, különös tekintettel a szanatóriumi gyógykezelésre című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[6] 1943-ban elérve a korhatárt, nyugalomba vonult. 1944 nyarán deportálták, s a következő évben legyengülve tért haza. Halálát szívhűdés okozta.
A debreceni zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.
Munkássága
[szerkesztés]Már 1930-ban megkezdte a debreceni iskolákban a szűrővizsgálatokat, amivel messze megelőzte kortársait. Előadások tartásával, hírlapi közleményekkel hívta fel az illetékesek figyelmét Debrecen időszerű tbc problémáira. Jelentős szerepe volt abban, hogy Debrecenben tüdőbeteg-gondozó intézet és tüdőbeteg-otthon létesült.
Családja
[szerkesztés]Felesége Szántó Margit (1882–1956) orvos, tüdőgyógyász szakorvos volt, Szántó Ede iskolaigazgató és Hahn Róza lánya, akivel 1907. március 12-én Szabadkán kötött házasságot.[7]
Gyermekei:
- Geszti Ilona Amália (1908–1945) tanár, a holokauszt áldozata. Első férje Balkányi Pál (1894–1931) sebész főorvos, a 39. gyalogezred hadnagya, második dr. Epstein Ottó ügyvéd.
- Geszti Olga (1910–1980) hematológus, sugárbiológus. Férje Kovács Károly vegyészmérnök, a Debreceni Gyógyszergyár főmérnöke, majd a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója.
Művei
[szerkesztés]- A Meniére-féle kórról egy gyógyult eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1901, 14.)
- Gerinczvelői daganat esete. (Orvosi Hetilap, 1904, 21–22.)
- Az Erzsébet királyné-sanatoriumban gyakorolt therapiai eljárások. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1906, 18–19.)
- A gyulai József-sanatorium ismertetése. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1907, 3.)
- Mi történik a szervezetben termelt tuberculinnal? (Orvosi Hetilap, 1911, 14.)
- Polyarthritis syphilitica acuta. (Orvosi Hetilap, 1912, 48.)
- Az iskolai vízivás reformja. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1914, 2.)
- A felső mellkasnyílás rendellenességeinek tüneteiről. (Orvosi Hetilap, 1916, 45–47.)
- A tuberculosis gyógyítása a krysolgan nevű aranykészítménnyel. (Orvosi Hetilap, 1920, 12.)
- Vizsgálatok a Friedmann-szer therapiás értékéről. Gruber Ernővel. (Gyógyászat, 1925, 17.)
- Tanulmányok a cavernás phthisisről. (Gyógyászat, 1925, 39.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvénye (1916)[8]
- Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1917)
- Ferenc József-rend lovagkeresztje (1918)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 118152/1906. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 435. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 15. oldal 3. sor
- ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1912. október 31. (10. évfolyam, 44. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1918. március 20. (52. évfolyam, 67. szám)
- ↑ „A kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezte ki Geszti József főorvost”, Debreczeni Ujsag, 1932. január 19., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1933. június 15. (41. évfolyam, 12. szám)
- ↑ Az Ujság, 1907. március 9. (5. évfolyam, 59. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1916. április 8. (50. évfolyam, 81. szám)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- (1945. június 6.) „Dr. Geszti József”. Néplap (Magyarország) 2 (123). (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
