Gornje Vrhovine
| Gornje Vrhovine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Vrhovine |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Milorad Delić |
| Irányítószám | 53223 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 773 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′, k. h. 15° 27′44.833333°N 15.450000°EKoordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 15° 27′44.833333°N 15.450000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Vrhovine falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 18 km-re, közúton 21 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe a horvát nemzeti királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Otocsánnal, Prozorral és Dabarral együtt Frangepán Zsigmond kapta. Ez egyben Vrhovine „Wyrhowina Gatensis” alakban történt első írásos említése. Ekkor még lakói kizárólag római katolikusok voltak. 1502-ben az egyházi tized szedésének ügyében vita támadt az otocsáni és a zenggi püspökség között és II. Ulászló magyar király úgy döntött, hogy Vrhovine, Dabar, és a Gacka folyó környékének plébániáit az otocsáni püspök fennhatósága alá rendeli.
1522-ben a Karlovics János horvát bán vezette horvát sereg Vrhovine mellett vert meg egy török sereget. "Stari Perušić" vára a falutól egy órányi gyalogútra egy magaslaton áll. Franz Fras leírása szerint a vár falai és ciszternája még 1834-ben is láthatók voltak. Ez a vár a horvát Perušić családé volt. Amikor 1527-ben a török elfoglalta Lika nagy részét és Korbavát a várat megerősítette és a horvát végek elleni támadások támaszpontja lett. Ezért 1642-ben Frangepán Gáspár megrohanta, török őrségét elűzte és a várat felgyújtotta. Ezután már nem építették újjá. Ugyanebben az évben foglalta el Frangepán Gáspár a közeli alacsony dombon állt Crna Vlast várát is. Ennek helyén már az ókorban is erődített település volt, mert területéről a rómaiakra jellemző hamvaszásos sírok kerültek elő. 1774-ben egy pásztor egy edényben elrejtett Mátyás király korában vert 60 darab aranydukátot talált itt. Crna Vlast felett ásatásokat is végeztek és különböző forrasztott fémdarabokat találtak. Fras 1834-ben két régi templom romjait is látta itt. Crna Vlast neve a katonai határvidék idejében Donje Vrhovine volt. Itt volt egykor az otocsáni határőrezred 7. századának parancsnoksága. Ezért itt postahivatal is működött és 1837-ben megnyitották népiskoláját is.
1657-ben a zenggi és otocsáni kapitányok vezette horvát sereg a gacka mezőn verte szét a Brazovacot, Rudopoljét, Vrhovinét és Dabart fosztogató hatezer fős török sereget. 1663. szeptember 16-án a Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf vezette négyezer fős horvát sereg Vrhovine mellett a mai Zalužnicánál egy hegyszorosban nagy küzdelemben aratott győzelmet Ali pasa mintegy nyolcezer fős serege felett. A török vesztesége 2700 halott és 370 fogoly volt, a többieket kiűzték az országból. A győzelem jelentőségét fokozza, hogy a török ezután már nem kísérletezett a Gacka vidékének elfoglalásával. A biztonságossá vált területre megkezdődhetett a lakosság betelepítése. Vrhovine lakói legnagyobbrészt a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. 1747-ben felépítették itteni templomukat, mely a II. világháború során pusztult el. 1837-ben Gornje és Donje Vrhovinének együtt 152 háza volt 1859 lakossal. Ebből 1757 görögkeleti és 102 római katolikus vallású volt. A pravoszlávok korábban a sinaci parókiához tartoztak, később azonban önálló parókiájuk lett. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvivei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 1151, 1910-ben 1292 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 300 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.151 | 0 | 0 | 1.163 | 1.369 | 1.292 | 1.315 | 1.244 | 953 | 926 | 823 | 678 | 608 | 544 | 213 | 300 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós tiszteletére szentelt egykori pravoszláv templomát 1747-ben építették. A második világháború idején felgyújtották és leégett. A háború után lebontották.
További információk
[szerkesztés]- Vrhovine község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Irodalom
[szerkesztés]Franz Julius Fras: Vollständige Topographie Der Karlstädter-militärgrenze 1835. - A Károlyvárosi katonai határőrvidék topográfiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
