Gubbio

	Gubbio
	Panorama
	; Gubbio címere
	; Gubbio címere
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Umbria
Megye	Perugia (PG)
Polgármester	Orfeo Goracci (2006. június 12-étől)
Védőszent	Gubbiói Szent Ubald
Irányítószám	06024, 06020
Körzethívószám	075
Forgalmi rendszám	PG
Testvérvárosok	Lista Wertheim; Thann; Salon-de-Provence; Viterbo; Nola; Godmanchester; Szentendre; Jessup;
	Népesség
Teljes népesség	30 479 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	522 m
Terület	525 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 21′ 06″, k. h. 12° 34′ 38″43.351788°N 12.577267°EKoordináták: é. sz. 43° 21′ 06″, k. h. 12° 34′ 38″43.351788°N 12.577267°E
	Elhelyezkedése Perugia térképén
	www.comune.gubbio.pg.it Gubbio weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gubbio témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gubbio város (közigazgatásilag comune) Olaszország Umbria régiójában, Perugia megyében.

Fekvése

A megye északi részén, a Monte Ingino lejtőjén fekszik. Határai: Cagli, Cantiano, Costacciaro, Fossato di Vico, Gualdo Tadino, Perugia, Pietralunga, Scheggia e Pascelupo, Sigillo, Umbertide és Valfabbrica. A települést átszeli a Camignano torrente.

Története

A települést az umberek alapították. Az ókori Iguvium az i. e. 3. században már Róma szövetségese volt. I. e. 89-ben municipiumi rangra emeleték. Az 5. században Totila seregei fosztották ki, majd a longobárdok. A 12–13. században élte virágkorát. Ekkor Perugiával a vidék feletti uralomért versengett. 1155-ben összetűzésbe került ugyan I. Frigyes német-római császárral, de a megkötött békeszerződés értelmében önálló köztársasággá alakulhatott. A 14. századtól kezdődően hatalma megingott, s hamarosan nemesi birtok lett. Előbb a Montefeltro, majd a Della Rovere-család birtoka lett. 1624-ben a Pápai állam kebelezte be. 1860-ban a Pápai állam többi településével együtt az egyesült Olasz Királyság része lett.

Látnivalók

az 1. századi római színház (Teatro Romano) romjai
Porta Romana – a római kori erődítmény egykori kapuja
Piazza Quaranta Martiri – a város tágas főtere a San Francesco-templommal (13. század) és a Santa Maria della Misericordia kórházzal (14. század)
San Giovanni Battista-templom (a 13–14. században épült)
San Domenico-templom (a 14. században épült)
Palazzo del capitano del popolo (a 13. században épült)
Palazzo Ranghiaschu Brancaleoni (a 19. század közepén épült)
Palazzo dei Consoli – a város legszebb épülete. A 14. században épült gótikus nemesi palota
Duomo (13. század)