Ugrás a tartalomhoz

Hét nővér (Moszkva)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hét nővér
Ország Oroszország
Szovjetunió
TelepülésMoszkva
NévadóJoszif Visszarionovics Sztálin
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 42′ 11″, k. h. 37° 31′ 49″55.703056°N 37.530278°EKoordináták: é. sz. 55° 42′ 11″, k. h. 37° 31′ 49″55.703056°N 37.530278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hét nővér témájú médiaállományokat.

A Hét nővér (oroszul: семь сестёр / szem szesztyor) elnevezés azokra a monumentális moszkvai felhőkarcolókra vonatkozik, melyeket a Szovjetunió ideje alatt, sztálini stílusban építettek. Nevezik még őket viszotkinak vagy sztalinszkije viszotkinak (Сталинские высотки; „Sztálin magas épületei”) is. Nagy részük 1947 és 1953 között épült, bár némelyikük befejezése jóval tovább eltartott. Sokféle építészeti stílus keveredik bennük az orosz barokktól a gótikáig, de az amerikai felhőkarcolók épületgépészeti jellemzőivel is bírnak.

Hét nővér (Moszkva) (Moszkva)
Moszkvai Állami Egyetem
Moszkvai Állami Egyetem
lakóház
lakóház
Ukrajna szálló
Ukrajna szálló
Külügyminisztérium
Külügyminisztérium
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
Leningrád szálló
Leningrád szálló
A hét nővér elhelyezkedése a városban

A Hét nővér a következő: a Hotel Ukrajna, a Kotyelnyicseszkaja rakparti lakóház, a Kudrinszkaja téri épület, a Leningradszkaja Szálloda, az Orosz Külügyminisztérium épülete, a Moszkvai Állami Egyetem főépülete és a Vörös kapuk téri magasépület.

Más korábbi kommunista országokban is épültek hasonló monstrumok, de a Hét nővér méreteihez fogható nagyságú, szovjet kori épület csak egy van: a varsói Kultúra és Tudomány Palotája.

Története

[szerkesztés]

Az első nagyszabású felhőkarcoló, a Szovjetek palotája építését félbeszakította az 1941-es német támadás, így az elkészült acélszerkezetet felhasználták Moszkva védelmének megerősítéséhez, a monstrum pedig sohasem épült meg. Borisz Iofan építész 1947 és 1956 között hat tervet készített a helyére, illetve a Veréb-hegyre, de mindet elutasították. Sztálin úgy vélte, Moszkvának nem szabad elmaradnia a kapitalista nagyvárosok mögött, a külföldieknek itt is látniuk kell felhőkarcolókat, de a korábbi monstrum-tervek helyett inkább elfogadható méretű épületek tervezését irányozta elő.[1] Az építészek kiválasztása és a tervezés folyamata titokban zajlott, az idősebb építészek (Suszev, Zsoltovszkij) helyett fiatalabb szakemberek kapták a munkát, akik közül a legfiatalabb Mihail Posokin volt (37), a legidősebb pedig Vlagyimir Gelfrejh (62). Az első projekt a Moszkvai Állami Egyetem épülete volt a Veréb-hegyen, melyet Lev Rudnyev kapott.

Az épületek mindegyike túltervezett, acélszerkezetes, betonalapokon nyugvó építmény, melyek magasságát nem a tervezés szándékossága, hanem a tapasztalat és a technológia ismeretének hiánya korlátozta - jóval nehezebbek voltak ugyanis az amerikai felhőkarcolóknál.[2]

Építészeti minták

[szerkesztés]

El nem készült nővérek

[szerkesztés]

A nővérek

[szerkesztés]
A Moszkvai Állami Egyetem főépülete
Az Ukrajna Szálló
A Kudrinszkaja téri épület
A Kotyelnyicseszkaja rakparti lakóház (jobbra)

Az épületek a napjainkban használt nevükön, abban a sorrendben szerepelnek, ahogy az 1949-es Sztálin-díj kiosztásakor.[3]

Moszkvai Állami Egyetem

[szerkesztés]

Az egyetem tervrajzának elkészítését eredetileg Borisz Iofanra bízták, ám ő a Veréb-hegy[4] lábához helyezte volna, ami földcsuszamlás veszélyét hordozta, így őt leváltották, és az akkor 53 éves Lev Rudnyev tervezhette meg az épületet. Az építkezésen gulag-rabok dolgoztak, számuk elérte a 14 290-et. Az építkezés során a munkásokat a 24. és 25. szinten szállásolták el, hogy így csökkentsék az ellátásuk és őrzésük költségeit.[5] Az épületet 1953. szeptember 1-jén nyitották meg. Magassága 240 méter, 1,6 km²-en terül el, 36 emeletes. Elkészültekor a világ hetedik legmagasabb épülete volt, és az első, ami nem New Yorkban épült. 1988-ig Európa legmagasabb épületének számított, de ma is a világ legmagasabb oktatási célú épülete.[6]

Zarjagyjei kormányzati épület (nem készült el)

[szerkesztés]

1934-ben Nehézipari Bizottság versenyt kezdeményezett egy új épület tervezésére, melyet a Vörös térre képzeltek el, a GUM áruház helyére, ám végül a versenyt mégsem indították el, így a GUM ma is áll. 1947-ben a közeli Zarjagyje kerületben megkezdődött a telek megtisztítása egy 32 emeletes, 275 méter magas torony építésére.[7] A tornyot Dmitrij Csecsulin tervezte, de az alapok megépítése után a projektet visszavonták, az elkészült alapokra pedig a Rosszija Hotelt építették, mely egészen 2006-ig állt itt. Az elbontott szálloda helyére szórakoztató központot terveznek.[8]

Ukrajna Szálló

[szerkesztés]

A Kutuzov sugárúton, a Moszkva folyó partján található ötcsillagos Ukrajna Szállót Arkagyij Mordvinov és Vjacseszlav Oltarzsevszkij tervezte. A 34 emeletes szálloda 206 méter magas, a csúcsorom 73 méteres, az épület 101000 m²-en terül el, 1953 és 1957 között épült, 1957. május 25-én adták át. 2005-ben felújították a homlokzatot, 2007-ben pedig megkezdődött az épület teljes renoválása és modernizálása is.[9]

A Külügyminisztérium épülete

[szerkesztés]

A 27 emeletes, 172 méter magas épületet 1948 és 1953 között építették, Vlagyimir Gelfreikh és Mihail Minkusz tervezte. Jelenleg Oroszország Külügy- és Kereskedelmi minisztériumainak ad helyet. Az épületet kőből készült pilaszterek díszítik, neogótikus hatások érvényesülnek. A belső tereket kővel és fémmel borították. A csúcsorom nem szerepelt az eredeti tervekben, ezt az építkezés során, feltehetően Sztálin parancsára adták az épülethez, hogy hasonlítson a többi nővérhez.[10][11]

Hilton Moscow Leningradskaya

[szerkesztés]

A Komszomolszkaja téren álló hotel eredeti neve Leningradszkaja Szálloda volt, 136 méter magas, 26 emeletes (ebből 19 lakható), Leonyid Poljakov tervezte. Az épület rossz kihasználtságú, Hruscsov 1955-ös, a költekezés visszafogásáról szóló rendelete szerint a hotel 354 szobájának árából 1000 másik szobát lehetett volna építeni, hogy csupán a rendelkezésre álló hely 22%-a használható, és az egy főre eső költségek 50%-kal magasabbak, mint a Hotel Moszkvában.[12] A szállodát teljesen felújítva 2008-ban nyitották meg újra Hilton Moscow Leningradskaya néven.

Kotyelnyicseszkaja rakparti lakóház

[szerkesztés]

A 176 méter magas, 32 emeletes épületet Dmitrij Csecsulin tervezte, a Moszkva folyó partján található.[13] Az 1952-ben befejezett[13] épületnek csupán 22 szintje használható, és egy korábban (1940-ben) épült kilencemeletes lakóházat is magába foglal. Az elsődleges tervek szerint elit lakások lettek volna itt, ám nem sokkal a megépítése után átalakították társbérleti lakóközösséggé (kommunalka).

Kudrinszkaja téri épület

[szerkesztés]

Az épületet Mihail Posokin tervezte, 160 méter magas, 22 emeletes (ebből 17 használható). Az 1954-ben elkészült épület csúcsa 30 méteres, és egy ötágú csillag található a tetején.[14]

Vörös kapuk téri magasépület

[szerkesztés]

Az épületet a moszkvai metró tervezőjeként hírnevet szerzett Alekszej Duskin tervezte, 1953-ban készült el. A torony 24 emeletes, 133 méter magas, ehhez csatlakoznak egyenként 11–15 emeletes tömbök, melyekben összesen 300 lakás található.[15] Az épület közvetlen összeköttetésben van a Krasznije Vorota (Vörös kapuk) metróállomással.

Hasonló épületek Moszkván kívül

[szerkesztés]
A kijevi Hotel Ukrajina ma
A varsói Kultúra és Tudomány Palotája

Bár sok korábbi szovjet államban, illetve korábban a szocialista blokkba tartozó országban találhatóak sztálini tornyok, mindössze három olyan létezik, melyet össze lehet hasonlítani a moszkvai nővérekkel.

Hotel Ukrajina, Kijev

[szerkesztés]

A terveket Anatolij Dobrovolszkij készítette el 1954-ben, az épületet 1961-ben fejezték be, 14 emeletes. A Ginsburg-épület helyére építették[16][17]

Kultúra és Tudomány Palotája, Varsó

[szerkesztés]

A szovjet-lengyel barátság „megpecsételésére” készítették el a terveket, az épületet Lev Rudnyev tervezte, 1952 és 1955 között 7000 munkás építette fel. 231 méter magas, 43 emeletes. A díszítés a lengyel építészet motívumait utánozza, ami miatt a varsóiak az „elefánt csipkés alsóneműben” gúnynevet ragasztották rá. Amikor elkészült, Közép-Európa legmagasabb épülete volt, de ma is az egyik legmagasabbnak számít. 2000. december 31-én a torony mind a négy oldalára hat-hat méter átmérőjű óra került, ezzel a világ második legmagasabb óratornya lett a tokiói NTT DoCoMo Yoyogi épület tornya után. A 30. emeleten egy kilátó is található.[18]

Lett Tudományos Akadémia, Riga

[szerkesztés]

A 108 méter magas, 21 emeletes épületet 1955-ben fejezték be, tervezője ugyancsak Rudnyev volt. Stílusában nagyon hasonlít a varsói Kultúra és Tudomány Palotájára, de kisebb méretű. Ez volt az első szovjet felhőkarcoló, melyet újfajta vasbeton technológiával építettek. Sokáig Lettország legmagasabb épülete volt.[19]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Seven Sisters (Moscow) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Хмельницкий, Дмитрий, "Сталин и архитектура", гл.11, Khmelnizky, Dmitry, "Stalin and Architecture", available www.archi.ru Archiválva 2007. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Russian: Горин, С.С., "Вершины сталинской архитектуры в Москве", "Строительный мир", N4/2001 (Gorin, S.S., Stalin's architectural summits), www.stroi.ru Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Ezzel a díjjal jutalmazták a tervrajzokat.
  4. Méretét tekintve (80 m) valójában dombnak minősül. [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  5. www.mmforce.ru
  6. Moscow State University, Moscow (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  7. Moscow Skyscrapers
  8. the limit for booming Moscow Sky's the limit for booming Moscow (angol nyelven). Times Online, 2006. október 14. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  9. History (angol nyelven). Hotel Ukraina. (Hozzáférés: 2009. június 25.)[halott link]
  10. Kiernan, Maria. Moscow: A Guide to Soviet and Post-Soviet Architecture, Ellipis, London, 1998, p.126. 127
  11. Варзар, Л., «М. А. Минкус», М, 1982, p.66
  12. Постановление ЦК КПСС и СМ СССР от 4 ноября 1955 г. N 1871 "Об устранении излишеств в проектировании и строительстве www.lawmix.ru Archiválva 2012. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. a b Kotelnicheskaya Naberezhnaya 1/15 (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  14. Kudrinskaya Ploshchad 1 (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  15. Red Gate Square (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  16. Hotel Ukraina, Kyiv (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  17. History (angol nyelven). Hotel Ukrayina. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  18. Palace of Culture and Science (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  19. Academy of Sciences (angol nyelven). Emporis. (Hozzáférés: 2009. június 25.)

További információk

[szerkesztés]