Harc
| Harc | |||
 | |||
| Harangláb a Kölesdi és a Széchenyi u. sarkán | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7172 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 760 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 54,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°E | |||
 Harc
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Harc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg){kind=small}
Harc község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. Területén áthalad a 65-ös főút, amelyből itt ágazik ki Simontornya felé a 6317-es út. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a 18-19. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.
Története
[szerkesztés]A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a Völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, ÁFÉSZ-üzlet és művelődési ház épült benne. 1951-ben megalakult az első téesz Új Élet Termelőszövetkezet néven. Az 1980-as években postahivatalt kapott és az ivóvízhálózat is kiépült.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Horváth János (FKgP)[3]
- 1994–1998: Horváth János (független)[4]
- 1998–2002: Horváth János (független)[5]
- 2002–2006: Nagy János (független)[6]
- 2006–2010: Bóni Zoltán (független)[7]
- 2010–2011: Bóni Zoltán (független)[8]
- 2011–2014: Siposné Csajbók Gabriella (független)[9]
- 2014–2019: Tóth Gábor (független)[10]
- 2019–2024: Tóth Gábor (független)[11]
- 2024– : Tóth Gábor (független)[1]
A településen 2011. szeptember 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[9]
A 2011-ben időközi választáson megválasztott Siposné Csajbók Gabriella nem töltötte ki a rá eső teljes önkormányzati ciklust: még annak vége előtt, 2014 áprilisában lemondott posztjáról, közelgő örömteli családi eseményekre hivatkozva. A választási évekre eső önkormányzati lemondásokat érintő, speciális jogszabályok miatt azonban időszaki polgármester-választást abban az évben már nem lehetett kiírni, a polgármesteri teendőket így az az év őszi választásokig Tóth Gábor alpolgármesternek kellett ellátnia.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 898 | 879 | 879 | 821 | 788 | 769 | 760 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 4,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,6% református, 1,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom
Eseménynaptár
[szerkesztés]- Februárban: Iskolások, óvodások farsangi bálja
- Május 1.: Majális – Helyszíne: Sportpálya
- Szeptemberben: Szüreti bál
- Szeptember utolsó vasárnapja: Szent Mihály-napi búcsú – Helyszíne: Vörösmarty tér
- Novemberben: Erzsébet-Katalin bál
Források
[szerkesztés]- Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor 2005, Ceba Kiadó 149. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ a b Harc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
- ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ B. K.: Lemondott a polgármester, de nem lesz időközi választás. Teol.hu, 2014. április 18. [2020. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Harc Helységnévtár
- ↑ Harc Helységnévtár
