Ugrás a tartalomhoz

Herendi Manci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herendi Manci
Herendi Manci 1937 körül
Herendi Manci 1937 körül
SzületettHermann Margit
1896. április 23.
Aszód
Elhunyt1973. június 25. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (47-U2-1)
SablonWikidataSegítség

Herendi Manci, eredetileg Hermann Margit (Aszód, 1896. április 23.Budapest, 1973. június 25.)[1] színésznő, operettszubrett.

Élete

[szerkesztés]

Hermann József és Czier Auguszta (1864–1920)[2] leányaként született. Gyermekkorát Aszódon töltötte. Szülei hosszas ellenkezés után íratták be Rákosi Szidi színiiskolájába. 1916-ban debütált a Népoperában. 1917-ben énekes és füttyös szkeccsek sztárjaként mint a Király Színház tagja szerepelt a Kristálypalotában és a Télikertben, majd 1918-ban Bálint Dezső a Royal Orfeumhoz szerződtette. Ekkoriban kapta a „füttyös primadonna" becenevet. Ezután Bécsben, Berlinben, Zürichben és Rómában szerepelt. Franz Schalk, a bécsi Operaház igazgatója fedezte fel énekhangját, és tanácsára énekelni tanult. 1931-ben ismét több alkalommal játszott magyarországi színpadokon, majd külföldre ment. 1933 áprilisában jazz együttest szervezett, akikkel határon túli fellépéseket is vállalt. 1934-től gyakran szerepelt magánszámaival a Terézkörúti Színpadon. 1938 decemberében nem került be a Színészkamarába. A zsidótörvények következtében csak az OMIKE Művészakció keretében léphetett színpadra, viszont ennek állandó szereplőjévé vált. Eleinte dizőz szerepekben és vidám műsorokban lépett színpadra, majd 1941–42-ben több alkalommal énekelte Puccini Bohéméletének Musettáját is. 1945–51-ben a Kamara Varieté, majd a Kisvarieté tagja volt. 1951–52-ben a Népvarietében, 1952-ben a Vidám Színpad Opera Pamflet című előadásában, 1954 és 1960 között a Budapest Varieté színpadán játszott. Utolsó éveit visszavonultan töltötte.

Magánélete

[szerkesztés]

Első hitvestársa Pál Róbert főhadnagy volt, a Rókus Gyógyszertár tulajdonosa.[3] Második házastársa Gottlieb Áron és Hirtenstein Chaje fia, Gottlieb Sámuel volt, akivel 1936. október 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4] Első házasságából született fia, Pál György magántisztviselő a holokauszt áldozata lett.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]