Hertnek
Hertnek (Hertník) | |||
Hertnek látképe. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1351 | ||
Polgármester | Jozef Semanek | ||
Irányítószám | 086 42 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1019 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 463 m | ||
Terület | 17,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 12′ 26″, k. h. 21° 14′ 18″49.207222°N 21.238333°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 26″, k. h. 21° 14′ 18″49.207222°N 21.238333°E | |||
Hertnek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hertnek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hertnek (szlovákul: Hertník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 10 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1351-ben említik először.
16. századi reneszánsz udvarházát gróf Forgách Simon nagy költséggel kastéllyá alakította át, 1598-ban már így említik. A kastély uradalmi központ és a család kedvelt tartózkodási helye volt. Később az anhalti herceg tulajdona lett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERTNEK. Hernknektből származott, elegyes tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Bártfához 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával, és jeles kertyével ékes, határja nem igen termékeny, erdeje nagy, mellyből zsindelyeket tsinálnak lakosai, réttye, legelője van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hertnek, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 1 mfldnyire, az eperjesi postautban, 750 kath., 5 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. Gyönyörű fenyves erdő. Zsindelykészités. F. u. gr. Forgács; s feje egy uradalomnak.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 800, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 981 lakosából 955 szlovák volt.
2011-ben 1042 lakosából 984 szlovák.
Néprajza
[szerkesztés]A faluban több gabonatartó is fennmaradt fatörzsből, míg másutt ez ritkaságszámba megy.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1612-ben gróf Forgách Zsigmond építtette.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1598. szeptember 24-én gróf Forgách Simon királyi főpohárnokmester, dunántúli főkapitány.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ NM F 118860; Csilléry Klára: Gabonatartó fatörzsből