Ugrás a tartalomhoz

Holt-tenger

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holt-tenger
A Holt-tenger az űrből
A Holt-tenger az űrből
Ország(ok)
HelyKözel-Kelet
Izrael, Jordánia
Vízgyűjtő terület41 650 km2
Elsődleges forrásokJordán
Elsődleges lefolyások–
Hosszúság50 km
Szélesség18 km
Felszíni terület810 km2
Átlagos mélység120 m
Legnagyobb mélység330 m
Víztérfogat147 km3
Part hossza135 km
Tszf. magasság-420 m
Elhelyezkedése
Holt-tenger (Izrael)
Holt-tenger
Holt-tenger
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″31.501389°N 35.478889°EKoordináták: é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″31.501389°N 35.478889°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Holt-tenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Holt-tenger (héberül ים המלח kiejtéseⓘ, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت kiejtéseⓘ) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.

Nevei

[szerkesztés]

Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize.[1]

A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt,[2] továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.

Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tónak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak.

Az arabok Lót emlékére Bahr Lut-nak – Lót tavának – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengerének (Mare Diaboli).

Földrajz

[szerkesztés]

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.

A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék.

Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad.

Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km.[3]

A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.

Partja

[szerkesztés]

Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen. Csak ahol a hegyekből lefutó patakok – a keleti oldalon az Arnon, a nyugati oldalon pedig a Kedron – ömlenek bele, terem tropikus növényzet.

Északi csúcsán folyik bele a Jordán folyó. Északnyugati sarkán található Kumrán (Qumran) régészeti lelőhely, az ókori esszénusok egyik csoportjának központja. Az 1947-ben itt felfedezett kumráni iratok tették világhíressé. Itt található a Kumráni Nemzeti Park.

A nyugati parton továbbmenve dél felé, Én-Gedi kibucát és oázisát találjuk. A terület már az ősidőkben lakott volt, 1950 körül újraalapították.

Tovább délnek, a Holt-tenger északi medencéjének déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár km-re nyugatra találjuk Masszáda erődjét. Iosephus Flavius ókori írótól tudjuk Masszáda tragikus történetének részleteit.

Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése. Innen vagy dél, Eilat felé, vagy ÉNy-nak, Arad és Beér-Seva felé mehetünk tovább.

A Holt tenger DNy-i részén van Szedom (סדום , Szodoma). A 12 km hosszú, 2–3 km széles területen bizarr formájú sótömegeket láthatunk. A népi képzelet ezek között felismerte Lót feleségét is, aki "sóbálvánnyá" változott, mert az angyal parancsa ellenére hátratekintett.[4]

A régi idők embere nagy kataklizma emlékét őrizte meg a Szodoma és Gomora pusztulásáról szóló történetben. Az archeológusok nem találták meg ezeknek a városoknak a helyét. A kihalt vidék, a források kénes kigőzölgése sajátos keretet ad a bibliai elbeszélésnek, amely Isten büntetéséről szól. Ma ez a vidék fontos ipari hely (Dead Sea Works): a Holt-tenger vizéből ásványi anyagokat vonnak ki (bróm, kálium, magnézium).

Galéria

[szerkesztés]
  • A Holt-tenger
    A Holt-tenger
  • Vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén
    Vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén
  • Strand a tó partján
    Strand a tó partján
  • Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja
    Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja
  • Kráterszerű sóalakzat kialakulása a Holt-tengernél (légifelvétel 120 m magasságból)
    Kráterszerű sóalakzat kialakulása a Holt-tengernél (légifelvétel 120 m magasságból)
Ein Bokek üdülőhely a Holt-tenger déli medencéjének nyugati partján
Nagyítás
Ein Bokek üdülőhely a Holt-tenger déli medencéjének nyugati partján

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996
  2. ↑ Ter 14,3 Józs 15,2-5 Józs 18,19
  3. ↑ https://www.jewishvirtuallibrary.org/the-dead-sea-vie
  4. ↑ 1. Móz 19. rész

Források

[szerkesztés]
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1990
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996

További információk

[szerkesztés]
Ez a tóról, tengerről, öbölről, fjordról, állóvízről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez az Izraelről szóló vagy Izraellel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Holt-tenger&oldid=27183170”