I. Mengli Giráj krími kán
I. Mengli Giráj ١ منكلى كراى | |
Krími Tatár Kánság | |
Uralkodási ideje | |
1467 – 1467 1469 – 1475 1478 – 1515 | |
Elődje | Núr Devlet |
Utódja | I. Mehmed Giráj |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
Született | 1445 Krím |
Elhunyt | 1515. április 17. (70 évesen) Bahcsiszeráj |
Nyughelye | Bahcsiszeráj |
Édesapja | I. Hádzsi Giráj krími kán |
Testvére(i) | |
Házastársa | Nur Sultan |
Gyermekei | fiai Mehmed (1465–1523) Szadet (1491–1538) Száhib (1501–1551) Mubarek (megh. 1516 v. 1517) Ahmat (megh. 1519), Mahmud (megh. 1516) Fetih (megh. 1510), Burnas (megh. 1512 v. 1515) leánya: Ajse (1470-1534) |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mengli Giráj ١ منكلى كراى témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Mengli Giráj (krími tatár: I Meñli Geray, ١ منكلى كراى), (1515 – 1445. április 17.) krími tatár kán, I. Háddzsi Giráj fia. Feltehetően Nagy Szulejmán anyai nagyapja.
Élete
[szerkesztés]Mengli Giráj fiatalkoráról keveset tudunk, valószínűleg Kaffában nevelkedett.
Édesapja 1466-os halála után fiai vetélkedni kezdtek a káni címért. Menglinek 1467-ben sikerült letaszítania Núr Devletet, de csak alig pár hónapra. Két évvel később újra próbálkozott és a klánok támogatásával elnyerte a trónt és fivéreit a genovai Soldaia (ma Szudak) várába zárták. 1475-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Genova krími birtokait. Mengli a törökök ellen harcolt, de elfogták és Isztambulba vitték, ahol II. Mehmed szultán három évig a Héttoronyban tartotta fogva. 1478-ban hűséget fogadott a szultánnak, és török segítséggel visszaszerezte a Krímet, amelyet akkor az Arany Horda tartott megszállás alatt.
Mengli Giráj legfőbb ellensége a későbbiekben is az Arany Horda maradt. Legfontosabb szövetségese ebben a küzdelmében a moszkvai III. Iván nagyfejedelem volt, aki szintén ellensége volt a Hordának. Emiatt viszont a krími kánság viszonya megromlott a Litván Nagyfejedelemséggel. Moszkva, a Krím és III. István moldvai fejedelem több közös rablóhadjáratot indított Lengyelország-Litvánia ellen, 1482-ben Kijevet rabolták ki. 1502-nem Mengli Giráj seregei döntő győzelmet arattak az Arany Horda fölött és kifosztotta a fővárost Szarájt. Az Arany Horda ezzel megsemmisült. A közös ellenség eltűnésével az orosz-krími kapcsolatok megromlottak. A lengyel követ gazdag ajándékokkal rávette Menglit, hogy orosz területen fosztogasson. 1512 májusában Mengli fiai, Ahmed és Burnas végigpusztította a délorosz földeket, és az ellenük küldött orosz sereget elkerülve nagy zsákmánnyal és sok fogollyal tértek vissza. Még ugyanabban az évben megpróbálkoztak Rjazannyal, de a várost nem ostromolták meg, csak a környékbeli falvakat dúlták fel.
A II. Bajazid szultán 1512-es halálakor kitört utódlásharcban Mengli Szelimet csapatokkal támogatta, és feleségül küldte neki Aisha leányát. Feltehetőleg Aisha volt Nagy Szulejmán anyja.
Mengli Giráj vezette be a kalga tisztséget, amely a tatár hierarchiában a kán után a másodiknak számított. Az első kalga öccse, Jamgürcsi volt, 1507-től pedig legidősebb fia és örököse, I. Mehmed Giráj.
Mengli nagy palotát építtetett Szalacsikban (ma Bahcsiszeráj külvárosa). A palota mellett építtette fel a Zindzsirli medreszét, amely ma is látható; valamint I. Háddzsi Giráj mauzóleumát, ahová őt magát is temették 1515-ös halála után.
Források
[szerkesztés]- Олекса Гайворонский «Созвездие Гераев» — Симферополь, 2003
- А. А. Зимин. Россия на рубеже XV—XVI столетий (Очерки социально-политической истории)
- * С. М. Соловьев История России с древнейших времен. Том 5. Часть 2. Глава 2 Archiválva 2020. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Менгли I Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: Núr Devlet |
Következő uralkodó: Núr Devlet |
Előző uralkodó: Núr Devlet |
Következő uralkodó: Hajder |
Előző uralkodó: interregnum |
Következő uralkodó: I. Mehmed Giráj |