II. Lajos nyugati frank király
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Lajos | |
Ragadványneve | Hebegő Lajos |
Louis le Begue Francia király | |
Uralkodási ideje | |
877. október 6.. – 879. április 11. | |
Koronázása | 877. december 8., Compiègne |
Elődje | I. Károly |
Utódja | III. Lajos, Karlmann |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Karoling-ház |
Született | 846. november 1. |
Elhunyt | 879. április 11. (32 évesen) Compiègne |
Nyughelye | Compiègne-i Apátság |
Édesapja | I. Károly nyugati frank király |
Édesanyja | Orléans-i Ermentrude |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1) Ansgard 2) Adelheid |
Gyermekei | III. Lajos Karlmann Hildegárd Gisla 2.-tól: Ermentrud III. Károly |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. (Hebegő) Lajos (846. november 1. – 879. április 10.), (franciául Louis le Bègue), II. Kopasz Károly és Orléans-i Ermentrude fia. Aquitaniában öccsét 866-ban, apját Nyugati Frank Királyság trónján 877-ben követte. Soha nem koronázták császárrá.
Élete, uralkodása
[szerkesztés]866-ban, nem egész 19 évesen meghalt bátyja, a „Gyermek Károly” néven ismert III. Károly aquitániai király. Ezzel Lajos lett apja, Kopasz Károly teljes jogú utóda, így ő kapta meg Akvitánia trónját. Mivel nem tudott sikeresen fellépni a viking fosztogatók ellen, uralma alatt a királyság tekintélye igencsak lehanyatlott.
Nyugati frank királlyá 877. december 8-án Hinkmar reimsi érsek koronázta meg, majd másodszor, 878-ban VIII. János pápa tette a fejére a koronát. Felajánlotta neki a birodalmi koronát is, de a király ezt visszautasította. Hebegő Lajos fizikuma egyes állítások szerint gyenge volt — erre utal, hogy csak két évvel élte túl apját. Viszonylag kis beleszólása volt a politikába. Egyszerű embernek, a szerelem, a béke és a vallás barátjának jellemezték. 878-ban Szőrös Wilfrednek adományozta Barcelonát, Gironát és Besalút. Utolsó tetteként háborúba vonult a vikingek ellen, akik akkor Európa veszedelmei voltak. Nem sokkal a hadjárat kezdete után megbetegedett, és 879. április 9. vagy 10-én meghalt. Ezután birodalmát felosztották fiai, Karlmann és Lajos között.
Családja, utódai
[szerkesztés]Háromszor nősült, első feleségétől, a burgundi Ansgarde-tól két gyermeke született, Karlmann és Lajos, akik mindketten Franciaország királyai lettek. Ugyancsak Ansgarde-tól két lánya is született, Gisela és Hildegarde. Második feleségétől, a szaxoni Luitgarde-tól nem született gyermeke. Harmadik feleségétől egy lánya, és halála után egy fia született, aki apja halála után sokkal III. (Együgyű) Károly néven lépett trónra.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Humfrid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]Előző uralkodó: III. (Gyermek) Károly |
Következő uralkodó: — |
Előző uralkodó: III. (Gyermek) Károly II. (Kopasz) Károly |
Következő uralkodó: III. Lajos, II. Karlmann |