Intal nyelv
| Intal | |
| Kiejtés | [inˈtal] |
| Alkotó | Erich Weferling |
| Első kiadás dátuma | 1978 |
| Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
| Írásrendszer | latin írás |
| Forrásai | latin, eszperantó, ido, novial, interlingva, occidental |
Az Intal egy mesterséges nyelv, melyet Erich Weferling alkotott meg.
Betű- és hangrendszer
[szerkesztés]Az intal ábécé 23 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
- a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
- c – magyar s
- j – magyar zs
- s – magyar sz
- y – magyar j
Hangsúly:
- magánhangzóra végződő szavaknál az utolsó előtti szótagon, a többi szónál az utolsó szótagon;
- a többes szám nem változtat a hangsúlyon;
- szóvégen az i és u + magánhangzó nem képez külön szótagot;
- a diftongusokban az első a hangsúlyos;
- az -ed, -er, -ik, -im, -or, -ud, -um végződések mindig hangsúlytalanok;
- ahol a hangsúly a fentiektől eltér, ott ékezettel jelöljük.
Nyelvtan
[szerkesztés]Névelő:
- határozott: le, l' (de+le/l'=del, a+le/l'=al)
- határozatlan: un
Főnév: nincs állandó végződése. Többes száma: -(e)s. Ragozása elöljárókkal történik.
Melléknév: nincs állandó végződése.
- fokozása:
- alapfok: -
- középfok: plu – min
- felsőfok: maks – minim; tre
- melléknévi képzők: -al, -ik, -iv, -e, -eso, -ité, -um
Határozószók: képzői: -im, -men, -mod, -di, -kaz, -grad, -lok, -temp, -vez
Névmások:
- Személyes névmás: me, tu/vu, il/el/ol/it; nos, vus, les/iles/eles
- Birtokos névmás: mi, tui/vui, (il-/el-/ol-/it-)su; nor, vur, ler
- Személytelen névmás: on
- Visszaható névmás: se
- Kölcsönös névmás: mutu (l'une l'altre)
Számnevek:
- Tőszámnevek: nul, un, du, tri, kvar, kvin, siks, sep, ok, nin, des; sent, mil; desun (11), desdu (12), …; duti (20), triti (30), …
- Sorszámnév: -esmi
- Törtszámnév: -im
- Sorszámnév: -(i)pli, -vez
- Gyűjtőszámnév: -opim
Ige:
- Főnévi igenév: -ar
- Cselekvő ragozás:
- Jelen idő: senda
- Múlt idő: sended, did senda
- Jövő idő: ve senda
- Régmúlt: had senda
- Összetett jövő: ve ha senda
- Feltételes jelen: vud senda
- Feltételes múlt: vud ha senda
- Felszólító mód: send(u), let senda
- Óhajtó mód: mey senda
- Jelen idejű melléknévi igenév: sendant
- Múlt idejű melléknévi igenév: sendat
- Szenvedő ragozás: ha cselekvésről van szó, a bli, ha állapotról, akkor az es ragozott alakjaival képezzük, mely után a főige múlt idejű melléknévi igenév kerül:
- Jelen idő: bli/es sendat
- Múlt idő: blid/esed sendat
- Jövő idő: ve bli/es sendat
- Régmúlt: ha bli/es sendat
- Összetett jövő: ve ha bli/es sendat
- Feltételes jelen: vud bli/es sendat
- Feltételes múlt: vud ha bli/es sendat
- Felszólító mód: bliu/esu sendat
Forrás
[szerkesztés]- Dr. Szerdahelyi István: Bábeltől a világnyelvig. (magyarul) Budapest: Gondolat. 1977. ISBN 963 280 180 6 Hozzáférés: 2021. augusztus 7.