Ugrás a tartalomhoz

Izsó Miklós (szobrász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izsó Miklós
Született1831. szeptember 9.[1][2][3][4][5]
Izsófalva
Elhunyt1875. május 29. (43 évesen)[1][2][3][4][6]
Budapest[7]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–)
Halál okagümőkór
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-3-10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9.Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Pályája

[szerkesztés]

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848–49-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott, és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.

További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb művei

[szerkesztés]
Izsó Miklós művei
Búsuló Juhász (1862)
Petőfi Sándor szobra Budapesten, Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
Dugonics András szobra napjainkban Szegeden Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
A szegedi Dugonics-szobor egy régi képeslapon

Mellszobrok

[szerkesztés]

Népies szobrok

[szerkesztés]
  • Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
  • Búsuló juhász (1862)
  • Cigány Laokoon (1862)
  • Felsőházi jelenet (1863)
  • Részeg ember (1863)
  • Arató nő (1863)
  • Ételhordó parasztasszony (1863)
  • Parasztlány (1864)

Köztéri szobrok

[szerkesztés]
Izsó Miklós sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34/1-3-10), Mátrai Lajos György alkotása
Mellszobra a szegedi Dóm téren

Írása

[szerkesztés]
  • Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958)

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Miklós Izsó
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós (szobrász) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]