Jakutszk

	Jakutszk (Якутск, Дьокуускай)
; Jakutszk címere	; Jakutszk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Jakutföld
Alapítás éve	1632
Polgármester	Jevgenyij Nyikolajevics Grigorjev
Irányítószám	677000–677999
Körzethívószám	4112
Testvérvárosok	Lista Fairbanks; Cshangvon; Harbin; Murajama; Yellowknife; Vaughan;
	Népesség
Teljes népesség	311 760 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	1600 km²
Időzóna	YAKT (UTC+9)
	Elhelyezkedése
	Jakutszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 62° 01′ 38″, k. h. 129° 43′ 55″62.027222°N 129.731944°EKoordináták: é. sz. 62° 01′ 38″, k. h. 129° 43′ 55″62.027222°N 129.731944°E
	Jakutszk Pozíció Jakutföld térképén
	Jakutszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jakutszk témájú médiaállományokat.

Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa. Távolsága Moszkvától 4900 km. Lakossága: 269 601 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3] Lakosainak száma 311 760 fő (2018. január 1.).^[2]

Fekvése

Jakutszk Kelet-Szibériában, a Tujmaada völgyben, a Léna folyó bal partján fekszik. A Föld legnagyobb városa, amely az örök fagy körzetében található.

Története

A város a Léna jobb partján a jelenlegi várostól mint egy 70 km-re északra, 1632 szeptemberében épített cölöpvárból és a cölöpvár körül fa palánkkal megerősített lakóházakból alakult ki. 1643-ban költöztették át a települést a Léna bal partjára és ekkor mint a Lénai körzet katonai és adminisztratív központja, azonnal városi jogokat is kapott. 1851-ben hozták létre a Jakutszki kormányzóságot ennek központja értelemszerűen Jakutszk lett.

A város kiinduló pontja a Távol-Kelet és Szibéria felfedezésére, feltárására induló utazóknak. Innen indultak felfedező útjukra az ismert orosz felfedezők: Szemjon Gyezsnyov (Alaszka), Vlagyimir Atlaszov (Kamcsatka), Ivan Moszkvityin (Ohotszki-tenger, Szahalin), Vaszilij Pojarkov (Amur).

Megfordultak Jakutszkban Vitus Bering, Szemjon Cseljuszkin, Ferdinand Vrangel és mások is.

Az alapítását követő első évszázadban a településen szinte kizárólag orosz telepesek éltek. A jakutok letelepedése a városban csak a 18. század végén indult meg. Napjainkban Jakutszkban hivatalos adatok szerint 70 nemzetiség képviselője él, a jakutok (25,1%) és oroszok (62,5%) mellett jelentős számban ukránok (4,4%), tatárok, burjátok, fehéroroszok.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

A város gazdaságában meghatározó a faipar. A Szovjetunió szétesését követően a piaci lehetőségek szűkülésének hatására az ipari termelés felére esett vissza. Ezt a visszaesést a mai napig sem sikerült megállítani.

Közlekedés

Áruszállítás szempontjából a legjelentősebb a Léna folyón a folyami hajózás.

Jakutszknak két repülőtere van. A központi a várostól 4 km-re található Jakutszki repülőtér (IATA: YKS , ICAO: UEEE ). Ez képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. A repülőtér két légiforgalmi társaságnak: a Jakutijának (АК "Якутия") és a Poljarnije Avialinyiinek (АК "Полярные Авиалинии") a bázis repülőtere. A várostól távolabb található a Magan repülőtere (ICAO: UEMM ), amely nagyobb gépek fogadására csak november 1. és március 31. között alkalmas.

Jakutszkot az Oroszországi Föderáció úthálózatával a „Léna” A360-as főút köti össze, mely a Léna túlsó, jobb partján haladva éri el Nyizsnyij Besztyah járási székhelyet. Nyári időszakban a Lénán kompátkelés biztosított, télen pedig a folyó jegén jelölnek ki átkelő utakat. Az őszi jégzajlás és a tavaszi olvadás idején a város gépjárművel nem elérhető.

A városnak közvetlen vasúti összeköttetése nincs. A Bajkál–Amur-vasútvonalat Jakutszkkal összekötő Amur–Jakutszk-vasútvonal teljes hosszában elkészült, a jobb parti Nyizsnyij Besztyahig tartó utolsó szakaszát 2019. július 27-én adták át. A vasútállomás a Lénán át kompon, télen a befagyott folyó jegén gépkocsival érhető el.

Épülő híd a Lénán

2019 végére eldőlt, hogy vasúti híd egyelőre nem készül, a közúti hidat pedig a várostól délre: a bal parti Sztaraja Tabaga és a jobb parti Haptagaj falu között építik meg, ahol a folyó medre csak 2,5 km széles (Jakutszknál legalább 5 km). Sztaraja Tabaga Jakutszktól kb. 30 km-re délre fekszik, önkormányzati szempontból Jakutszk városi körzethez tartozik. Haptagaj a jobb parton elterülő Megin-Kangalasz járás egyik falva, kb. 25 km-re délre Nyizsnyij Besztyah járási székhelytől. Maga a híd 3120 m hosszú, a két parton a felvezető utak együttes hossza 10 900 m lesz. A terveket 2021 közepéig kívánják elvégezni és elfogadtatni, ebben az esetben az építkezés 2021 negyedik negyedévében (télen) kezdődne és 2025-ben fejeződne be.^[4]

Éghajlat

A földön itt a legszélsőségesebbek az éghajlati viszonyok. Míg a februári átlaghőmérséklet –43,2 °C, addig a júliusi középhőmérséklet 18,8 °C, csak 2 °C-kal marad el Budapest júliusi átlaghőmérsékletétől (20,8 °C).

Jakutszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	−5,8	−2,2	8,3	21,1	31,1	35,1	38,3	35,4	27,0	20,5	3,1	−3,9	38,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−39,5	−31,4	−14,1	0,0	12,1	21,7	25,1	21,5	11,9	−3,5	−24,4	−36,8	−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−45,9	−41,2	−29,8	−14,3	−0,3	8,3	11,7	8,5	0,7	−12,3	−32,8	−43,2	−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−63,0	−64,4	−54,9	−41,0	−18,1	−7,2	−1,5	−7,8	−14,2	−40,9	−54,5	−59,8	−64,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	9	7	6	10	18	37	39	37	29	20	16	12	240
Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/

Jakutszk az örökfagy körzetében található legnagyobb település. Az épületek alapjait, hogy a közel 100 méter vastagon állandóan fagyott talaj olvadásával járó stabilitási problémákat elkerüljék, speciális szigeteléssel kell ellátni.

Kulturális élet

Tudomány

A tudományos életet az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének Jakutszki Tudományos Központja fogja össze. A legérdekesebb intézetek: A P. I. Melnyikovról elnevezett Örökfagy Kutató Intézet vagy a Kislétszám északi népek problémáinak Intézete.

Oktatás

Jakutszkban több felsőoktatási intézmény működik:

M.K.Ammoszov Jakut Állami Egyetem
Jakut Állami Mezőgazdasági Akadémia
Jakut Állami Pedagógiai Akadémia
Jakut Műszaki Főiskola
Arktikus Állami Művészeti és Kulturális Főiskola
Jakutszki Közgazdasági és Jogi Főiskola

Városvezetés

Polgármester:

Ajszen Szergejevics Nyikolajev – 2012-től. Másodjára 2017 őszén választották meg, szeptember 17-én iktatták be hivatalába. Megbízatása négy évre szólt,^[5] de 2018. május 28-án Jakutföld vezetői feladatait ideiglenesen ellátó megbízottnak nevezték ki.
Szardana Vlagyimirovna Avkszentyjeva – 2018. szeptember 9-én választották meg polgármesternek.^[6]

Híres emberek

Itt született Georgij Balaksin (1980–) orosz ökölvívó

Jegyzetek

↑ Евгений Григорьев победил на выборах мэра Якутска. iz.ru (Известия). ООО «МИЦ «Известия», 2021. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
↑ ^a ^b 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ 2020-01-17 Консорциум "ВИС" и Ростеха стал участником конкурса на строительство моста через Лену (Tass.ru, 2020-01-17. Hozzáférés: 2020-02-14)
↑ Yakutia.com Archiválva 2017. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017-09-19. Hozzáférés: 2017-10-13)
↑ Jakutszk vibral zsenscsinu (Kommersant.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-12)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Евгений Григорьев победил на выборах мэра Якутска. iz.ru (Известия). ООО «МИЦ «Известия», 2021. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 13.)

[d84f748bde80dac87e899490e943a9ac5d33eca8-2] 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

[4] 2020-01-17 Консорциум "ВИС" и Ростеха стал участником конкурса на строительство моста через Лену (Tass.ru, 2020-01-17. Hozzáférés: 2020-02-14)

[5] Yakutia.com Archiválva 2017. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017-09-19. Hozzáférés: 2017-10-13)

[6] Jakutszk vibral zsenscsinu (Kommersant.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-12)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]