Johann Friedrich Gmelin
| Johann Friedrich Gmelin | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1748. augusztus 8. Tübingen |
| Elhunyt | 1804. november 1. (56 évesen) Göttingen |
| Sírhely | Albanifriedhof |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | német |
| Szülei | Philipp Friedrich Gmelin |
| Gyermekek | Leopold Gmelin |
| Iskolái | Tübingeni Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Tübingeni Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | botanika, entomológia, herpetológia |
| Hatással voltak rá | Philipp Friedrich Gmelin, Carl von Linné |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat. | |
Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”.
Élete
[szerkesztés]Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen.[1] Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek volt szerepe,[2] emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.
Karrierje
[szerkesztés]
1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Göttingeni Egyetem adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. 1774-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[3] 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin, akiből vegyész lesz.
Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.
1804-ben halt meg Göttingenben.
Öröksége
[szerkesztés]Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el.
Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin.
1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus).
Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le.[4]
Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le.
Néhány írása
[szerkesztés]- Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434
- Allgemeine Geschichte der Gifte, Two Volumes, 1776/1777
- Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte, 1777
- Allgemeine Geschichte der mineralischen Gifte, 1777
- Einleitung in die Chemie, 1780
- Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus, 1783
- Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst, 1784
- Grundsätze der technischen Chemie, 1786
- Caroli a Linné systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis ... Editio decima tertia, aucta, reformata. Georg Emanuel Beer, Leipzig 1788–1793.
- Band 1: Regnum Animale:
- Teil 1: Mammalia. S. [x.] 1–232, 1788, Online.
- Teil 2: Aves. S. 233–1032. [1789], Online
- Teil 3: Amphibia und Pisces. S. 1033–1516, [1789], Online
- Teil 4: Insecta. S. 1517–2224, [1790], Online
- Teil 5: Insecta. S. 2225–3020, [1790], Online
- Teil 6: Vermes. S. 3021–3910, [1791], Online
- Teil 7: Index. S. 3911–4120. [1792], Online
- Band 2: Regnum Vegetabile:
- Band 3: Regnum Lapideum. S. 1–476, 3 Tafeln, 1793, Online
- Band 1: Regnum Animale:
- Grundriß der Pharmazie, 1792
- Geschichte der Chemie, 1799
- Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte, 1806
Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok
[szerkesztés]Az alábbi linkben megnézhető Johann Friedrich Gmelin taxonjainak egy része.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mainz, Vera V.; Gregory S. Girolami: Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich. School of Chemical Sciences Web Genealogy. University of Illinois, Champaign-Urbana, 1998. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
- ↑ The Reptile Database. www.reptile-database.org.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hogyan ejtsd ki Johann Friedrich Gmelin nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
- Gmelin's chemical genealogy
- Gmelin's math genealogy
- [1]
- books by Johann Friedrich Gmelin at Internet Archive
- Zoologica Göttingen State and University Library
- Vane-Wright, R. I., 1975. The butterflies named by J. F. Gmelin (Lepidoptera: Rhopalocera).Bulletin of the British Museum (Natural History), Entomology, 32: 17-64.
