Ugrás a tartalomhoz

Kéklábú szula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kéklábú szula
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Szulafélék (Sulidae)
Nem: Sula
Brisson, 1760
Faj: S. nebouxii
Tudományos név
Sula nebouxii
Milne-Edwards, 1882
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéklábú szula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéklábú szula témájú médiaállományokat és Kéklábú szula témájú kategóriát.

A névadója

A kéklábú szula (Sula nebouxii) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Közép-Amerika délnyugati részén, a Galápagos-szigeteken és Dél-Amerika északnyugati, tengerparti sávjában él.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Sula nebouxii excisa
  • Sula nebouxii nebouxii

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 76-84 centiméter, testtömege a hím esetében 1,1-1,5 kg, míg a tojónál 1,3–2 kg. Erős, hegyes csőre, keskeny, hosszú szárnya, hegyes farka és kék színű úszóhártyás lába van.

Életmódja

[szerkesztés]

A levegőből vágódik a vízbe, de nem merül mélyre, így a sekélyebb vizekben is tud vadászni, kisebb halakra.

Szaporodása

[szerkesztés]

A földre, sziklák közé rakja kezdetleges fészkét. Fészekalja 2-3 mészfehér tojásból áll, melyen 41 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak 102 nap után repülnek ki.

Kotló tojó Galápagos-szigeteken
Museum specimen

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]