Ugrás a tartalomhoz

Kén-dioxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kén-dioxid
IUPAC-név Kén-dioxid
Más nevek Kén(IV)-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7446-09-5
PubChem 1119
EINECS-szám 231-195-2
RTECS szám WS4550000
SMILES
O=S=O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet SO2
Moláris tömeg 64,054 g/mol
Megjelenés Színtelen, szúrós szagú gáz
Sűrűség 2,551 g/dm³, gáz (298 K)
Olvadáspont −72,4 °C (200,75 K) nyomás alatt
Forráspont −10 °C (263 K), légköri nyomáson
szublimál
Oldhatóság (vízben) 9,4 g/100 ml (25 °C)
Kristályszerkezet
Molekulaforma V alakú
Dipólusmomentum 1,63 D
Veszélyek
EU osztályozás Toxikus (T)[1]
R mondatok R23, R34[1]
S mondatok (S1/2), S9, S26, S36/37/39, S45[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
PEL 5 ppm (13 mg·m−3)
Rokon vegyületek
Azonos anion Szelén-dioxid
Tellúr-dioxid
Rokon vegyületek Kén-trioxid
Kénessav
Kénsav
Ózon
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kén-dioxid (SO2) egy kémiai vegyület. Szobahőmérsékleten színtelen. Szúrós szagú, mérgező gáz, belélegezve a nyálkahártyát izgatja, a vörösvérsejteket roncsolja. A mikroorganizmusokat is elpusztítja, ezért a konzerviparban tartósításra használják. A színes anyagokat kifehéríti, a foltokat a textíliából eltünteti. A papír- és textiliparban főként fertőtlenítésre használják. Jó redukálószer. −10 °C-on cseppfolyósodik. A kénatom oxidációs száma a kén-dioxidban +4, a molekula V alakú, benne a kötésszög körülbelül 120°.

Manapság nagy hangsúlyt kap a légszennyezéssel kapcsolatban (lásd: szmog). SO2-t a természetben a vulkánok bocsátanak ki illetve az iparban sok folyamat mellékterméke. Mivel a szén és a kőolajszármazékok változó mennyiségű kén összetevőt tartalmaznak, elégetésük során kén-dioxid is keletkezik. A légköri ózonnal történő további oxidációja kén-trioxidot eredményez, mindkét oxid jelentősen hozzájárul a savas esők keletkezéséhez.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A kén-dioxid reakcióit az alapján csoportosíthatjuk, hogy változik-e a reakcióban a kénatom oxidációs száma, és ha igen, akkor oxidálódik vagy redukálódik.

A kén-dioxid savanhidridnek tekinthető. Ha vízben oldjuk, kénessav keletkezik. Ebben a reakcióban a molekulában található kénatom oxidációs száma nem változik.

A kén-dioxid lehet oxidálószer és redukálószer is. Ha oxidálószer, a benne lévő kénatom redukálódik, oxidációs száma csökken.

A fenti reakció aktivált Al2O3 katalizátor alkalmazásával alkalmas az ipari méretű kén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

A vegyület kénatomja oxidálható, ezekben a folyamatokban a kén-dioxid redukálószer, a benne található kénatom oxidációs száma nő.

A kénsav gyártásának alapanyaga, amikor is vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében oxidálják.

Kén-dioxid a borászatban

[szerkesztés]

A kén-dioxid alkalmazásának három olyan alapvető szerepe van, amely rendkívül előnyössé teszi a borászati használatát:

Több olyan adalékanyag is létezik, amely képes a fenti funkciók valamelyikét betölteni. Az aszkorbinsav például kiváló antioxidáns és ízjavító, de nincs antiszeptikus, mikroorganizmusok ellen ható tulajdonsága. A kálium-szorbát hatásos az élesztők ellen, de nincs antioxidáns tulajdonsága. A kén-dioxid egymagában mind a három tulajdonsággal rendelkezik.

Oldószer

[szerkesztés]

A cseppfolyós kén-dioxid különösen alkalmas számos szervetlen kémiai reakció kivitelezésére. Általában a kovalens vegyületek nagyon jól oldódnak benne, pl. Br2, ICl, BCl3, CS2, PCl3, a szerves aminok, éterek, észterek, alkoholok, savak, merkaptánok.

Számos szolvolízis reakció ismert, pl.:

Hasonlóan reagál a nióbium és a volfrám kloridja.

Levegőszennyezés

[szerkesztés]

A levegőben megengedett maximális koncentrációja 5 ppm (5·10−6 g/m³), de néhány növény már 1–2 ppm-nél súlyosan károsodik.

A legnagyobb mennyiség a szén (60%) és a tüzelőolajok (25%) elégetésekor kerül a levegőbe villamos erőművekből. Vulkánkitörésekkor is nagy mennyiség jut a környezetbe (kén-hidrogénnel, kén-trioxiddal és elemi kénnel együtt), ez azonban 1%-nál kisebb arány globális méretekben. A réz-, cink- és ólomfeldolgozás során 12% keletkezik, míg a kénsavgyártás 2%-kal kisebb mértékben járul hozzá a kibocsátáshoz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c A kén-dioxid (ESIS)[halott link] (németül)

Források

[szerkesztés]
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 945–949. oldal. ISBN 963-19-5255-X

További információk

[szerkesztés]