Kótai Lajos (tanár, 1846–1918)

Kótai Lajos
Született	1846. április 7. Kunhegyes
Elhunyt	1918. október 15. (72 évesen) Szatmárnémeti
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, iskolaigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Kótai Lajos (Kunhegyes, 1846. április 7. – Szatmárnémeti, 1918. október 15.) tanár, ipariskolai igazgató.

Élete

Kota Márton csizmadiamester és Vitalis Zsófia fia. A debreceni református főiskolában tanult és itt különösen tanárának, Szegedi Sándornak buzdítására a magyar költészet iránt tanusított vonzalmat. Azonban az önfenntartás gondjai csakhamar elvonták őt az iskolától és 1865-ben Porcsalmán (Szatmár megye) Gyene Pál családjánál nevelői állást vállalt; ekkor vette fel, pártfogójának ajánlására, a Kótai nevet. Két év múlva Zsarolyánban néptanító lett; 1869-ben a gacsályi, 1870-ben az ököritói, majd a szatmári egyház hívta meg tanítónak. Itt előbb egyházi jegyzővé, 1873-ban a református gimnáziumhoz rajztanárrá, 1884-ben pedig ipariskolai rajztanítóvá és igazgatóvá választották. Elhunyt 1918. október 15-én hajnali 4 órakor, örök nyugalomra helyezték másnap, október 15-én szerdán délután a szatmári református temetőben. Neje Gacsályi Mária volt, akit 1918. október 1-jén (temették 2-án), férje halála előtt két héttel hunyt el, 69 éves korában, 52 évig éltek házasságban.

Költeményei, többnyire egyháziak és Dávid zsoltárai közül néhány a Szamosban, Szatmárban és a Debreczeni Protestáns Lapban jelentek meg; írt több hírlapi cikket és humorisztikus tárcacikket is, leginkább a Szamosba; költeményei vannak még a Vasárnapi Ujságban (1879) és a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896.) 1878. júl. 1-től a Szatmár segédszerkesztője is volt.

Munkái

• A magyar királyság és az osztrák császárság rövid földirata, elemi és népiskolák használatára, tekintettel a tiszántúli ref. egyházkerület által kiadott tantervre, a magyar királyság újabb területi beosztására. Szatmár, 1874. (Ism. Néptanítók Lapja 1877.; 2. kiadás 1878. A magar királyság rövid földirata cz. 3. k. 1885., 4. k. 1888. Ezután átdolgozva még öt kiadást ért. Uo.).
• Alkalmi imák 8-14 éves helv. hitv. növendékek számára. Uo. 1875. (2. kiadás 1878., 3. jav. kiadás 1884. Uo.).
• Általános földrajz rövid kivonatban az V. és VI. elemi osztály használatára. Uo. 1878. (2. kiadás, Uo. 1897.)
• Költemények. Uo. 1879.
• Magyarország történelme. Az elemi iskolák III., IV. és V. oszt. számára, tekintettel az életrajzitan módra. Uo. 1879.
• Természetrajz elemi iskolák használatára (Kriesch, Pokorny és Schubert után). Uo. 1878. (4. kiadás 1884., 5. kiadás 1889., 7. jav. k. 1892., 8. és 9. k. ... Uo.).
• Magyar nyelvtan. Népiskolai használatra. Uo. 1880., (3. kiadás. Uo. 1891., 4. jav. kiadás. Uo. 1896.)
• Neveljünk a munkára munka által. Uo. 1882. (Ism. Néptanítók Lapja).
• A közönséges törtszámok ismerete számtani föladatokkal ellátva. A IV. és V. elemi iskolák használatára. Uo. 1893.
• Az egész és tizedes számok ismerete. Számtani feladatokkal ellátva a III. és IV. elemi osztályok használatára. Uo. 1894.
• Magyarország története. Elemi iskolák számára, tekintettel az életrajzi tanmódra. Uo. 1894.
• A «Szamos» története. Uo. 1896.
• Kótai Lajos költeményei. Szatmár, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 33. sz. - H. Szamos 47. sz.)

Szerkesztette a Szamos c. hetilapot 1884. március 23-tól 1896 május végéig és szerkesztette a szatmárnémeti város alsófokú ipariskolájának Értesítőjét 1885-től.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Saját és neje gyászjelentése

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János