Ugrás a tartalomhoz

Középső perm

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Középső perm
(272,95 – 259,1 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
Kora perm
Késő perm
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
-295 —
-290 —
-285 —
-280 —
-275 —
-270 —
-265 —
-260 —
-255 —
-250 —
254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma
259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma
265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma
272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma
283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma
290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma
293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma
298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A középső perm vagy guadalupei korszak a perm földtörténeti időszak három kora közül a második, amely 272,95 ± 0,11 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a kora perm kunguri korszak után és 259,1 ± 0,5 mya ért véget, a késő perm wuchiapingi korszaka előtt.

Tagolása

[szerkesztés]

A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a Nemzetközi Rétegtani Bizottság:

  • capitani korszak: 265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
  • wordi korszak: 268,8 ± 0,5 – 265,1 ± 0,4 Ma
  • roadi korszak: 272,95 ± 0,11 – 268,8 ± 0,5 Ma

Határai

[szerkesztés]

Kezdetét a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság meghatározása szerint a Jinogondolella nanginkensis conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő wuchiapingi korszak a Clarkina postbitteri postbitteri conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.

Élővilág

[szerkesztés]

A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a Pelycosaurusokat felváltották a korai Therapsidák, az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egy másik ága.

A szárazföldi növényzetet a karbon időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló nyitvatermők uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: Cordaites, páfrányfenyők (Ginkgophyta), Glossopteris.

Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon például a Bükk-vidék hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna fáciesű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A magyarországi paleozoikum. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 7.)