Kapi Gyula
Kapi Gyula | |
Született | 1850. január 27. Lajoskomárom |
Elhunyt | 1923. március 28. (73 évesen) Sopron |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | tanítóképző-intézeti igazgató |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kapi Gyula (Lajoskomárom, 1850. január 27. – Sopron, 1923. március 28.) ágostai evangélikus tanítóképző-intézet igazgatója, Kapi Béla evangélikus püspök, egyházi író édesapja.
Élete
[szerkesztés]Kapp Henrik tanító (1811–1857) és Balog Julianna (1816–1858) fia. 8 évesen árvaságra jutván, neveltetéséről testvérei, s rokonai gondoskodtak. 1861-ben a soproni ágostai evangélikus líceumba íratták be és Kapp családi nevét egyik pártfogója Pálfy József a soproni tanítóképző-intézet igazgatója változtatta Kapira. Az érettségi vizsga letétele után, 1869-ben a soproni tanítóképző tanárává választották meg. 1870-ben a tanítóképzés tanulmányozása végett beutazta Németországot. 1872-ben képzőintézeti tanári vizsgát tett. Az 1873-74-es tanévet a lipcsei és zürichi egyetemen töltötte, pedagógiai tanulmányainak kiegészítése végett. Időközben meglátogatta a szász, porosz és a svájci tanítóképző-intézeteket. Külföldről visszatérvén, egyházkerülete rendes képzőintézeti tanárrá léptette elő, 1889-ben pedig igazgatóvá választotta meg. Az 1891-93. évi egyetemes zsinatra a dunántúli ágostai evangélikus egyházkerület egyik tanárképviselőjéül küldötte ki. 1895-ben az egyházi ének és zene ápolására megalakította a dunántúli ágostai evangélikus egyházkerületi ének- és zenepártoló egyesületet, melynek ugyanakkor főtitkára lett. 1896-ban megválasztották az evangélikus egyetemes tanügyi bizottság tagjává. Elhunyt 1923. március 28-án de. 3/4 10 órakor, életének 74., házasságának 48. évében; örök nyugalomra helyezték 30-án, nagypénteken délután az evangélikus egyház szertartása szerint a soproni evangélikus temetőben. Neje, Hirschfeld Adrienne egy évvel élte túl, 1929. április 19-én déli 12 órakor hunyt el.
Cikkei, melyek főképpen a nevelés és zene köréből valók, a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Sopron (1873. Lipcse népiskolái, 1877. Mosonyi Mihály a magyar zene történelmében, 1878. Id. Ábrányi Kornél zenénk történelmében), Néptanítók Lapja (1875. Az önképzőkörökről, 1876. Szászország tanitóképző-intézetei), Evang. Egyház és Iskola (1884. Az iskolák Luther tanuló-korában, 1885. Ev. gyámintézetünk multja és mostani szervezete), M. Tanitóképző (1890. Tanitóképző-intézeteink zeneoktatásáról, A tanító-intézetek tantervének módosítása, A bécsújhelyi tanítóképző-intézet, 1893. Az ifjusági önképző körökről).
Munkái
[szerkesztés]- Dalkönyvecske a népiskola alsó osztályai számára. Bpest, 1881 (2. kiadás. Uo. év n.).
- Utasítás a Kapi Gyula által írt Dalkönyvecskéhez a népiskola alsóbb osztályaiban. Uo. 1882
- Pálmaágak Egyházi s alkalmi énekek férfikarra. Uo. 1886 és 1888
- ABC és olvasókönyv. Uo. 1886. (Protestáns Népiskolai Könyvek Tára I. Papp Józseffel és Pós Lajossal együtt. 3. képes kiadás. Uo. 1893)
- Olvasókönyv az evang. népiskola II. és III. osztálya számára. Uo. 1886 (Prot. Népiskolai Könyvek Tára III. Bakó Sámuellel és Papp Józseffel együtt. 4. képes kiadás. Uo. 1894)
- Összhangzattani gyakorló könyv. Zene iskolák és tanítóképzőintézetek számára. Uo. 1887-88. Két füzet.
- Olvasó- és tankönyv az evang. népiskola IV-VI. osztálya számára. Uo. 1889. (Papp Józseffel együtt. 2. jav. kiadás 1889, 3. kiadás. 1893. Uo.).
- A soproni ev. tanítóképző-intézet gyakorló-iskolájának szervezete és részletes tanmenetei. Sopron, 1889 (Papp Józseffel együtt. A tanitóképzőintézet Értesítőjéből)
- Ötven rövid előjáték orgonára vagy harmoniumra. Bpest, 1890
- Orgona-iskola. Uo. 1891. (3. kiadás. Uo. 1893)
- Melodrámai zene Arany, Ráchel siralma c. költeményéhez. Uo. 1895
1889-ben az ev. népoktatás érdekében megalapította az Evangelikus Népiskola c. havi folyóiratot, melyet Papp Józseffel együtt három évig szerkesztett.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Egyházkerületi Nap – kettős emléktábla-avatóval[halott link]
- OSZK gyászjelentések
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942