Kisfaludy Zoltán Lajos
Kisfaludy Zoltán Lajos | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kisfaludy Zoltán Lajos |
Született | 1854. július 20. Gyömöre |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1904. október 15. (50 évesen) Táp |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Kisfaludi Kisfaludy Zoltán Lajos (Gyömöre (Zala megye), 1854. július 20. – Táp, 1904. október 15.) római katolikus plébános.
Élete
[szerkesztés]Kisfaludy Elek, Győr- később Zala megye szolgabírája és Raffel Erzse fia, nagyatyja testvére volt Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor költőknek, Kisfaludy Zoltán pedig testvére Kisfaludy Árpád Béla egyetemi tanárnak. Iskolába járt Sümegen és a gimnáziumot Győrött végezte; ugyanott a IV. osztály után kispap lett. A gimnáziumi VII. és VIII. osztályokat egy év alatt végezte és mint teológus a III. és IV. évet is egyszerre. Káplán volt Halászin (Moson megye), Gyömörén (Győr megye), Sajtoskálon (Sopron megye), Répceszemerén, Lébényszentmiklósón (Moson megye) és Győrszigeten, 1889-től plébános Sápon (Győr megye). 1895-ben a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjává választotta. A nagy szeminárium Szent-Imre egyletének elnöke volt és mint teológus több verssel és értekezéssel jutalmat nyert.
Ez időben munkatársa volt az Egri Népújságnak, ahol Kondorosi névvel több verse és novellája jelent meg; valamint a Magyar Sionnak, melybe költeményt és bírálatot írt különféle nevek és jegyek alatt; írt az akkori Magyar korona napilapba és a Győri Közlönybe is és mind a két lapnak külső munkatársa volt. Káplánkodása idején a Győri Közlönyön kívül, (melyben a botbüntetésről c. cikke feltűnt), írt a soproni Népiskolai Lapokba és Katholikus Szemlébe Végház, Hajnal, Kalamus álnevek és Z. jegy alatt. 1891 elején átvette a Szent István Társulat által Budapesten kiadott Népiratkákat, melyből szerkesztése alatt megjelent 100 füzet; maga írta a 39. sz. Mit izen a római pápa minden katholikus embernek? 1891. (2. kiadás 1894.)
- 51. A bucsuki kőkereszt, vagy ne járj a fonóba 1891.
- 55. A római pápa üzente a munkások állapotáról 1892.
- 65. Szent László király 1892.
- 73. Újabb falusi levelek a polgári házasságról 1894.
- 75. A római pápáról 1893.
- 114. Ezer esztendő, vagy a magyarok honfoglalása 1896.
(A 39., 51., 65., 75., 114. Végházi álnévvel, a többi névtelenül jelent meg.)
Szerkesztette még a Szent István Társulat által kiadott Magyar Nép Könyvtárát 1891-től, a Kis Lelki Manna hangjegyes kiadásának és a Lelki Manna ima és énekes könyveknek szövegét.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.